Európai vasúti stratégia létrehozását sürgetik a közlekedési miniszterek
Miért, amiről eddig tudtunk, az nem stratégia volt?
Peter Hanke, Ausztria mobilitásért és közlekedésért felelős minisztere felszólította az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az európai vasúti alágazat célzott stratégiáját. Hanke azzal érvelt, hogy az alágazat az egyre torzuló globális verseny, a gyors digitális átalakulás közepette jelentős kihívásokkal néz szembe, miközben a vasúti közlekedés Európa gazdasága, mobilitása és biztonsága szempontjából egyre fontosabbá válik.
A javaslatot az EU Közlekedési Tanácsának legutóbbi, luxembourgi ülésén terjesztették elő, ahol a közlekedési miniszterek megvitatták az ágazat előtt álló főbb kihívásokat és prioritásokat. Ausztria kezdeményezését kilenc további tagállam is támogatta: Horvátország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália és Románia közösen sürgette az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan hosszú távú célok elérésére szolgáló átfogó tervet, amelynek célja az alágazat versenyképességének erősítése, az innováció támogatása és az Európai Unió stratégiai függőségeinek csökkentése.
A kezdeményezést támogató tagállamok úgy vélik, hogy a vasúti alágazatnak elsőbbséget kell élveznie az európai gazdaságpolitikában egy olyan környezetben, amelyet a gyors technológiai változás, az erősödő globális verseny és a vasúti infrastruktúrába történő példátlan beruházások jellemeznek. Azt állítják, hogy a vasútnak a néhány nagyobb szegmentációban már bevezetetthez (úgymint autóipari cselekvési terv és tengeri közlekedési stratégia) hasonlóan a jövőben uniós szintű, összehangolt stratégiai megközelítésre van szüksége.
Az európai vasúti alágazat az Európai Unió egyik legfontosabb ipari ökoszisztémája. Éves forgalma hozzávetőlegesen 45 milliárd euró, és több mint 650 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Kulcsszerepet játszik mind a fenntartható mobilitásban, mind a kontinens gazdasági versenyképességében.
Ugyanakkor a vasúti közlekedést meghatározó tényezőnek tekintik az Európai Unió éghajlat-változási célkitűzéseinek elérésében, amelyek eszköze a vasút részarányának gyarapítása a személy- és az áruszállításban. Ehhez több milliárd eurós beruházásra lesz szükség az infrastruktúrába, a gördülőállományba és a digitális átállás rendszereibe. Több tagállam azonban arra figyelmeztet, hogy e beruházások sikere az erős és versenyképes európai vasúti ágazat meglététől is függ.
Burkoltan Kínát is felemlegették a fórumon, tudniillik az európai gyártók egyre agresszívabb globális versennyel néznek szembe, különösen az olyan vállalatok részéről, amelyek jelentős kormányzati támogatást élveznek, hozzáférést kapnak a finanszírozási eszközökhöz, és olyan piaci feltételek mellett működnek, amelyek jelentősen eltérnek az Európai Unión belüliektől. Ilyen körülmények között egyre nagyobb a kockázata annak, hogy Európa fokozatosan elveszíti gyártókapacitásai javát, know-how-ját és technológiai vezető szerepét ebben a stratégiai alágazatban.
Ezenkívül a vasúti közlekedés digitális átalakulása alapvetően befolyásolja az iparág profilját. A szoftverek, a jelzőrendszerek, a biztosítóberendezések, az innovatív forgalomirányítási megoldások, az automatizálás és az adatkezelés a modern vasúti műveletek kritikus elemeivé válnak, és előtérbe helyezik a kiberbiztonsággal, a technológia-irányítással és az európai stratégiai autonómiával kapcsolatos kérdéseket.
Ausztria álláspontja az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschun, WIFO) friss elemzésein alapul. Ezek rávilágítanak az alágazat globális versenyfeltételeinek mélyreható változásaira: a nemzetközi piacot egyre inkább az államilag támogatott vállalatok alakítják. „Iparpolitikai és biztonsági kihívással egyaránt szembe kell néznünk. Már nem csak arról van szó, hogy milyen vonatok közlekednek a hálózatainkon. A tét sokkal nagyobb: ki hozza meg a döntéseket a mobilitással kapcsolatban, ki ellenőrzi a szoftvereket, és hogyan tudjuk hosszú távon megvédeni kritikus infrastruktúránkat” – jelentette ki Hanke, aki szerint a jövőbeli európai vasúti alágazati stratégiának öt kulcsfontosságú követelménynek kell megfelelnie. Ezek:
- Az első irány az európai vasúti ágazatot érintő kockázatok és kritikus függőségek alapos elemzése, az ellátási láncoktól az alapvető technológiai komponensekig.
- A második a meglévő uniós eszközök értékelésére vonatkozik, továbbá arra, hogy ezek hogyan használhatók fel hatékonyabban a vasút támogatására és a speciális kihívások kezelésére.
- A stratégiának a nemzetközi piacon is meg kell teremtenie a tisztességes versenyfeltételeket. Európának jobban ki kell használnia a kereskedelmi eszközöket és a piacra jutási mechanizmusokat a harmadik országokkal való kapcsolatok kölcsönösségének garantálása, valamint az olyan helyzetek elkerülése érdekében, ahol az európai vállalatok egyenlőtlen feltételek mellett versenyeznek.
- Tovább fő célkitűzés a közbeszerzés szerepének megerősítése annak érdekében, hogy a vasúti infrastruktúrába és a gördülőállományba történő közberuházások ne csak a közlekedési hálózatokat fejlesszék, hanem egyenesen megerősítsék Európa vasútipari bázisát és előmozdítsák a tisztességes versenyt.
- Végül a stratégiának elő kell mozdítania a digitális szuverenitást, és be kell építenie a biztonsági kritériumokat a vasúti rendszerek fejlesztésébe és tanúsításába. Ahogy a digitalizáció egyre meghatározóbb szerepet játszik az ágazatban, a kritikus technológiák feletti ellenőrzés és a kiberkockázatok elleni védelem elengedhetetlennek tekinthető az európai mobilitás jövője szempontjából.
„A nyílt piacoknak tisztességes versenyfeltételekre van szükségük. Ha Európa milliárdokat fektet be vasúti infrastruktúrájának bővítésébe, akkor ezeknek a beruházásoknak az innovációt, a szakértelmet és a magas színvonalú munkahelyeket is erősíteniük kell Európában. A kérdés az: technológiai vezetők akarunk maradni, vagy pusztán a technológia fogyasztóivá válunk? Ez a döntés a vasutakon is meg fog születni” – fejtegette Hanke.
A luxembourgi találkozón Óscar Puente, Spanyolország közlekedési és fenntartható mobilitásért felelős minisztere felvetette a vasúti gördülőállomány gyártásának és szállításának felgyorsításának szükségességét. „Az elmúlt években a nagy európai gyártóktól megrendelt vonatok soha nem érkeztek meg időben. Az átlagos szállítási késedelmek Európában két–három év között mozognak, ami azt jelenti, hogy egy új egység a megrendelés után körülbelül nyolc évvel állhat csak forgalomba. Más globális piacokhoz, például Ázsiához képest Európa lényegesen hosszabb gyártási és szállítási időkkel néz szembe, ami további nyomást gyakorol az európai vasúti alágazat versenyképességére” – fogalmazott a miniszter.
Puente kijelentette azt is, hogy a kialakult helyzet több strukturális tényező együttes eredménye. Ezek: a vonatok iránt Európa-szerte megmutatkozó nagy kereslet, a bonyolult és nem harmonizált tanúsítási folyamatok, a termelési szabványosítás, valamint az egységes vizsgálati mechanizmusok hiánya uniós szinten. Véleménye szerint ezek a szűk keresztmetszetek az egész ipari láncot érintik, és elszigetelt intézkedések helyett összehangolt megközelítést igényelnek.
A késedelmek közvetlen hatással vannak a közlekedési szolgáltatásokra, növelik az üzemeltetési költségeket azáltal, hogy kényszerűségből üzemben tartják az elöregedő gördülőállományt, és korlátozzák az üzemeltetők flotta-korszerűsítő képességét.
A bevezetőben feltett kérdésre a válasz pedig az, hogy az Európai Unió huzamosabb ideje keresi a végrehajtható stratégiára a megoldást. Erre utal például a Fehér Könyv: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé című 2011-es dokumentum, ami a legújabbakhoz képest még egészen más súlyponti kérdéseket taglalt, az Európai Parlament és Tanács 2007 és 2020 között rendeletei és irányelvei többek között az egységes európai vasúti térség létrehozásáról, a vasút európai évéről, valamint a fenntartató és intelligens mobilitási stratégiák megfogalmazása.
Az alágazat képviselőinek rendszeres időközönként felhangzó kiáltványai azonban arra engednek következtetni, a gyakorlatba a szükségeshez képest eddig vajmi keveset sikerült átültetni az elméletből.
Nyitókép, fotó: ÖBB/Zenz
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
