Földgáz szivárgott a kisiklott vasúti kocsiból Zalaegerszegen

Arnold Balázs   ·   2011.11.11. 07:45
kiskep_gyak

Az egymással való együttműködést gyakorolta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Zalaegerszeg megyei jogú város hivatásos önkormányzati tűzoltósága, a Mol Nyrt. Zalai Finomító létesítményi tűzoltósága, az Országos Mentőszolgálat, a Zala megyei Rendőr-főkapitányság, a Zala Volán és a MÁV.

A feltételezés szerint a Mol Zalai finomítójának belső vasúti hálózatán egy tíz tartálykocsiból álló szerelvény betolásakor az ötödik és hatodik kocsi pályahiba miatt kisiklik, az egyik a vágányzáró sorompóra borul. A baleset következtében a tartály köpenye megsérül, és a cseppfolyós halmazállapotú földgáz a környezetbe jut. Mivel egy sikláskor a pályahálózat is megsérül, és ez komoly fennakadást okozna a finomító működésében, ezért a vasúti balesetet csak elképzelték, azaz a kocsik valójában a vágányon maradtak. A beavatkozó szervek feladata a helyszín biztosítása, a gázkifúvás kezelése, a lakosság riasztása és a kimenekítés volt. A beavatkozó erők példásan együttműködtek a gyakorlat során.

Wéber Antal tűzoltó ezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója ismerteti a gyakorlat részleteit<br>(fotók: a szerző)

A PB-gázt vasúton cseppfolyós halmazállapotban szállítják, de az a szabadba jutva egyből párologni kezd. A köpeny megsérülésekor tehát folyadék is jut a környezetbe, amely tócsatűz kialakulásához vezethet, de a párolgás miatt gázfelhő is képződik. Ha a földgáz belobbanna, az elsődleges feladat a tűz továbbterjedésének megakadályozása lenne. A földgáz önmagában nem mérgező, azonban a levegőnél könnyebb, és az oxigént kiszorítva fulladást okozhat. Éles helyzet esetén a robbanásveszély miatt a védőzónán belül semmilyen elekromos árammal működő eszközt, fényképezőt, mobiltelefont sem lehetne használni. A felsorolt veszélyek miatt szükséges a környező területen az áramszolgáltatást lekapcsolni, az épületeket feszültségmentesíteni. A vasúti felsővezetéket pedig azért is áramtalanítani kell, hogy a tűzoltók be tudjanak avatkozni vízsugárral. Ha véletlenül lelocsolnák a 25 kilovolt feszültség alatt lévő vezetéket, akkor valóban komoly tragédia következne be. A tűzoltók a vízzel a gáz hígítását és lecsapatását végzik. Így megakadályozható a tömény koncentrációjú gázfelhő képződése és a felhő terjedése.

A gyakorlat elején egy M47 sorozatú mozdonnyal tíz, cseppfolyós földgázt szállító tartálykocsit állítottak be a finomító lefejtőjéhez, amikor is a rossz állapotú vágányon a baj bekövetkezett. A tolatásvezető azonnal jelentette az esetet a lefejtőnél tartózkodó Mol-dolgozónak, aki egyből kiadta a riasztást. Megszólaltak a szirénák, és automatikusan működésbe lépett a lefejtőnél telepített vízköddel oltó berendezés. Igaz, a baleset odébb történt, és ennek itt most csak látványbéli szerepe volt, haszna nem. A létesítményi tűzoltók megkezdték az üzem feszültségmentesítését, valamint megkérték a MÁV-tól a felsővezeték áramtalanítását. A finomító vezetője értesítette a városi tűzoltóságot, akik az előírás szerint a legmagasabb, ötös kiemelt riasztási fokozattal indultak a helyszínre. Mivel – a feltételezés szerint – veszélyes anyag jutott a környezetbe, a Katasztróvafédelem Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálata is riasztva lett. A vasutasok és a Mol dolgozói is tudták, hogy milyen anyaggal van dolguk, ezért az előírásoknak megfelelően egy ötszáz méter sugarú védőövezetet jelöltek ki. Ezen a területen kívül, a Zala Volán telephelyén alakították ki a sérültellátó és osztályozópontot, ahová az Országos Mentőszolgálat egységei vonultak.

Idő közben megérkeztek a létesítményi tűzoltók, és egy tűzcsapról megkezdték az alapvezeték szerelését, egy osztón túl pedig a két „C” sugár szerelését. Védőruhában és légzőkészülékben megközelítették a sérült vasúti kocsit. Ez idő alatt a MÁV dolgozói a vasúti utasításokban foglaltak szerint feszültségmentesítették és földelték a felsővezetéket. Amikor az áramtalanítás tényét írásban megerősítették a tűzoltóság felé, a létesítményi tűzoltók két vízsugárral megkezdték a gáz lecsapatását. A veszély nagyságát észlelve elrendelték a védőzóna kiürítését. Iparterületről lévén szó, ez most a szó szoros értelmében vett civil lakosságot nem érintette, a környező üzemek, gyáregységek dolgozóit kellett kimenekíteni. A Mol dolgozói ténylegesen, a kárfelszámolás teljes idejére elhagyták a szimulált veszélyzónát, míg a többi üzemben csak egy kiürítési próbát végeztek.

Munkában a tűzoltók

Hamar kiérkeztek a hivatásos tűzoltók is. A 2-es fecskendő állománya leváltotta a létesítményi tűzoltókat a két vízsugárnál, a többi tűzoltó pedig megkezdte egy vízágyú telepítését. A vízágyút felszíni tűzcsapról, fecskendőn és vízszállítón keresztül két tömlővel táplálták meg. Mivel a tűzoltóautók rendszere is elektromos, azokkal a védőzónán kívül kellett megállni. A több száz méter hosszú tömlők megszerelése időigényes munka volt. A rendőrség ellenőrző áteresztőpontokat állított fel a védőövezet határán, illetve az utakat lezárva biztosította a zavartalan haladást a kárfelszámolásban részt vevő és a sérülteket szállító járművek számára. A kimenekítéshez a Zala Volán autóbuszokkal nyújtott segítséget.

A tűzoltóparancsnok és a katasztrófavédelem vezetői a kárhelyen tájékozódtak az eset részleteiről, és kijelölték a Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat számára a meteorológiai mérőállomás telepítési helyét. A Katasztrófavédelem emberei a mérőállomást megtelepítették, és folyamatos méréseket végeztek, a mért adatokról pedig tájékoztatták a kárhelyen dolgozókat is. Gázfelhőről lévén szó, minden meteorológiai változás, pédául az erős szél, vagy a napsütés is komoly befolyásoló tényező lehet. A mérőállomás radiológiai, biológiai és vegyi, úgynevezett RBV felderítést végez. Az RBV felderítés feladata a szabadba jutó káros anyag azonosítása, az élettani hatások ismertetése. Feladatuk a – jelen esetben gáz – szennyezés kiterjedésének mértéke, terjedésének figyelemmel követése. A lakosság védelme, a várható veszélyeztetettség felmérése, a szennyezettség megállapítása, a kimenekítési útvonal meghatározása is a VFSZ feladatköre. Mivel ez csak gyakorlat volt, és az oltóvizet leszámítva semmi sem jutott a környezetbe, a VFSZ nem észlelt az egészségre káros szennyezettséget. Valószínűleg a mérési eredményeik akkor sem lettek volna ilyesztőek, hogyha éles helyzetről lett volna szó, hiszen a tűzoltók a vízágyút rendben megtelepítették és vízzel beborították a kocsit.

A VFSZ egysége a telepített meteorológiai mérőállomással

A szervezők kitettek magukért, de a legjobb forgatókönyvíró mégis csak az élet. A 2-es fecskendőt és a műszaki mentőszert egy valódi közúti balesethez riasztották. Mivel nekik menniük kellett, a létesítményi tűzoltók vették vissza a két vízsugarat. A gyakorlat értékelése során elhangzott, hogy éles helyzetben ilyen kivonásra nem kerülne sor, a párhuzamos káresethez valamelyik szomszédos tűzőrségről riasztanának egységeket. Mivel azonban ez most csak gyakorlat, és itt senki sem volt veszélyben, a valódi baleset felszámolása természetesen előbbre való volt.

A zalaegerszegi tűzoltók közben beüzemelték a vízágyút, a nyomásfokozást két lépcsőben végrehajtották. A vízsugárral  a gáz lecsapatását rendben elvégezték. A gyakorlat végén a Zala Volán telephelyén az OMSZ munkatársai bemutatták a TBE tömeges baleseti egységet, a mobil sérültellátó és osztályozó pont működését.

A gyakorlatot minden részt vevő szervezet vezetői sikeresnek értékelték. Az együttműködés valóban példaszerű volt, a káresetet a bevavatkozó szervek jól kezelték. A gyakorlat végrehajtását látva bízhatunk abban, hogy egy éles helyzet sem járna tragédiával, hiszen a szakemberek fel vannak készülve a haváriák kezelésére, és elméleti tudásukat a gyakorlatban, beosztottaikat irányítva is alkalmazni tudják.

Gyakorlat a Mol Zalai finomítójában<br>A képre kattintva galéria nyílik

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Magyar tulajdonba került a Dunakeszi Járműjavító Kft.

iho/vasút   ·   2022.06.29. 15:00

A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. megszerezte a TMH International AG tulajdonrészét a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t birtokló TMH Hungary Invest Zrt.-ben, ezzel a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű vállalat teljes egészében magyar tulajdonba került.