Fónagy: a magyar vasút ügye több mint ágazati ügy
A magyar vasút ügye nem ágazati ügy, nem is egy vállalat ügye, jó vagy éppen elégtelen működésének ugyanis az egész gazdaságra és a társadalomra is komoly hatásai vannak – hangoztatta csütörtökön Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Vas megyei Bükfürdőn rendezett közlekedésfejlesztési konferencián tartott előadásában.
A vasút működésének gazdasági és társadalmi előnyeit vagy hátrányait nem lehet kizárólag vállalati mutatók alapján megítélni – hangsúlyozta.
A vasúti teherforgalmat és személyforgalmat kiszolgáló vasúthálózat léte, minősége, az általa biztosított vagy éppen nem biztosított kiszolgálási sebesség, a vasút biztonsága, környezetvédelmi hatásai akár meghatározó elemei is lehetnek egy társadalom mindennapi működésének – fűzte hozzá.
A családok napjainkban és a belátható időn belül leginkább a gépkocsihasználaton tudnak spórolni. A családi költségvetések kezelőit egyre inkább elgondolkodtatják az emelkedő üzemanyagárak, tehát a potenciális utazóközönség „már csak muszájból is” rendelkezésre áll – mondta az államtitkár.
Egyelőre nincs minden magyar település határában a helyi munkavállalókat foglalkoztató termelőüzem, ezért a közlekedés az, ami mobilizálni tudja a munkaerőt anélkül, hogy kiürülnének a falvak – fűzte hozzá.
Magyarországon éppen most alakítják ki az új közigazgatási rendszert, a járásokat, de folyik az egészségügyi alapellátás átalakítása is, ezek sikerének egyik fontos feltétele a közlekedés megfelelő fejlesztése, hiszen a polgároknak valahogy el kell majd jutnia a járási székhelyre, utaznia kell azért, hogy igénybe vehesse a korszerűbb egészségügyi szolgáltatást – mutatott rá.
Fónagy János előadásában az Európai Unió által 2011-ben elfogadott Közlekedéspolitikai Fehér Könyv célkitűzéseit vetette össze a magyar közlekedésfejlesztési stratégiával.
A nemzeti közlekedésfejlesztési stratégiánk természetesen összehangolódik az uniós célkitűzésekkel, de Fónagy János szerint azok egyike sincs eleve kőbe vésve, azt a gazdasági helyzet folyamatosan felülírhatja.
Mindezek ellenére fontos célként nevezte meg egy fenntartható jövőbeli európai közlekedési rendszer infrastrukturális kiépítését, ezen belül a közösségi közlekedés fejlesztését, valamint környezetvédelmi szempontok alapján az áruforgalom vasútra terelését.
