Hargita repülőtér: két lépcsőben, 21 millió euróért

Két csinos túragép, a D-EMTI lajstromjelű Socata TB-10 Tobago és a YR-TAS lajstromjelű Piper 28-as hozta a díszvendégeket néhány napja Gyergyóalfaluból: így volt stílusos annak a bemutatónak a nyitánya, amelyen a csíkcsicsói, vagyis tulajdonképpen csíkszeredai Hargita repülőtér megvalósíthatósági előtanulmányát mutatták be az újságíróknak és az érdeklődőknek. A Krónika című erdélyi magyar napilap beszámolója szerint már csak azért is érthető volt a hargitai megyei tanácselnök, Borboly Csaba mellett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár érkezése is, mert a tanulmány előkészítését jelentős részben a magyar kormány finanszírozta.

Legutóbb áprilisban adtunk hírt arról, hogy a Hargita Megyéért Egyesület sikerrel pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél a „Hargita megyei kisrepülőtér” megvalósíthatósági előtanulmányának elkészítésére, 3,8 millió forintért. Nos a dokumentum a jövendő légikikötő weboldalán már elérhető, egyelőre összefoglalónk készültekor csak román nyelven, bár mostanra már ígérték a magyar nyelvű verziót is.

Nos akkor lássuk a fő paramétereket: a projekt első szakaszában a jelenlegi (nagyjából kelet-nyugati tájolású) füves pálya kapna szilárd burkolatot, de mivel ezt nem lehet meghosszabbítani az Olt, a vasút és a főút miatt, a második szakaszban készülne el a végleges, 1950 méteres, 45 méter széles beton, ahová „az irányítást segítő speciális rendszert is kiépítenének” – ez feltehetően ILS-t jelent, tekintettel a sokszor ködös időre, vagyis a nem ritkán jelentősen romló látási viszonyokra, igaz, a két évvel ezelőtti fejlesztési koncepció csak egy NDB-t emleget, és VFR-eljárásokat. A második hosszabb pálya már északkelet-délnyugati tájolású, ami azért, főképp észak felől, könnyebbé teszi a Csíki-medence fölött a nagyobb gépek számára a megközelítést, kelet-nyugati pályairány esetében kicsi közel lennének a komoly hegyek.

Az első szakaszban épülne az utasterminál, a torony, a tűzoltóállomás és más kiegészítő létesítmények, sőt, egy kis szálloda is, mindez 7,2 millió euróból. A második részben az új pálya és a terminál bővítése valamint a leszállító rendszer telepítése összesen 12,2 millió euróba kerülne.

Innentől kezdve az olvasó számára kicsit összemosódnak a funkciók, merthogy az anyagot készítő Planificatio Kft. munkatársai is kisrepülőtérről beszélnek, amely megkönnyítené az üzletemberek idejutását éppúgy, mint az esetleges katasztrófavédelmi és mentőrepüléseket, de hát egy majd két kilométeres pálya azért mintha komolyabb forgalmat is feltételezne, akár A320/B-737-es kategóriában, de a Cessna Caravantól felfelé az L-410-esen át a Q400-asig és az ATR-72-esig sokféle regionális utasszállító bízvást tudná használni a létesítményt.

Egy nyilatkozatában Borboly Csaba is a menetrend szerinti járatok mellett emlegeti az egyéb lehetséges funkciókat, légitaxizást, áruszállítást és a többit, emellett azt is jelezte, hogy az előzetes felmérés szerint Budapest, Bukarest és Kolozsvár irányába lenne a legnagyobb igény, de szó volt már egy olyan járatról is, amely a román tengerpartot kötné össze Csíkszeredával.

Potápi szerint a beruházást uniós forrásokból lehetne finanszírozni, illetve „figyelembe kell venni a közös, magyar–román pályázati lehetőségeket is”. Ami azért különösen érdekes felvetés, mert a jelek szerint a jelenlegi (pártokon „felüli” technokrata) bukaresti kormány sem mutat szándékot arra, hogy felszámolja a székelyföldi infrastrukturális fehér foltot. Ezt igazolja a legújabban közreadott közlekedési master-plan, amely még gyorsforgalmi utat sem képzel el például a rendkívül zsúfolt Marosvásárhely-Brassó kurzuson, pláne nem Székelyudvarhely vagy Csíkszereda bekapcsolását a vérkeringésbe: északabbra valamikor Marosvásárhely felől hosszabbítanak majd pályát kelet felé, délen pedig Sepsiszentgyörgy közelében húzna ugyancsak keletre, Bákó felé egy sztráda, de magát a székelyföldi megyeszékhelyeket a jelenlegi túlterhelt és keskeny országutakra hagyná a fejlesztési koncepció. Ez mutatja a romániai kormányok továbbra is visszafogott hajlandóságát a magyarlakta vidékek közlekedésének fejlesztésére, és ezért eléggé nehéz elképzelni, hogy Bukarest pénzt ölne egy csíkszeredai repülőtérbe.

Másrészt viszont az a perspektíva, hogy a pályák perspektivikusan elkerülik ezt a régiót, éppen hogy alátámasztja a repülőtér szükségességét, még akkor is, ha például Marosvásárhelynek már van működő légikikötője, Brassónak meg most épül: igaz, a csíkcsicsói rendezvényen hangsúlyozták, hogy ennek a kettőnek ez a reptér nem akar versenytársa lenni.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!