Hídfelújítás Algyőn

A mai vonal az Alföld-Fiumei Vasút részeként épült ki, 1868 és 1870 között. Az eredeti műtárgy szerkezeti elemeit Grazban gyártották, az ártér fölött faszerkezet, míg a mederhíd acélból készült. Érdekesség, hogy utóbbi átadásakor a 104 méteres támaszközével az ország legnagyobbjának számított. Az átkelő azonban hamar tönkrement, ezért új hidat kellett építeni, amelyet a korábbitól néhány méterre húztak fel. Az átkötés után 1902. október 14-én adták át a forgalomnak. Érdekesség, hogy a régi mederhidat is felhasználták az új átkelőnél, amelyet egyszerűen áthúztak az új hídfőkhöz. Az első világháborút szerencsésen átvészelte a híd, nem úgy a második világháborút. Az időközben közúti-vasúti hídnak átalakított műtárgyat 1944. október 8-án felrobbantották, a mederhíd a Tiszába omlott. Ezt két év alatt felújították, de a terhelést már nehezen bírta, ezért 1960-ban megnyílhatott az új híd. Az új mederhidat a korábban alkalmazott megoldás szerint elcsúsztatták, majd uszályról beillesztették az újat. Utóbbin 1974-ig zajlott a közúti forgalom. Az ártéri hídhoz legutóbb 1976-ban nyúltak, amikor teljesen kicserélték a hídelemeket.

A hídon jelenleg emeletes sebességkorlátozás van érvényben, amit a tengelyterhelés alapján határoztak meg. Eszerint a motorvonatok negyvennel, míg a mozdony vontatta szerelvények ennek a felével haladhatnak át a hídon.
Az augusztus elseje és szeptember 30. közötti vágányzár során teljesen átépítik a hidat és a vasúti pályát. Utóbbi a korábbi 48 kilogramm/folyóméteres helyett 54 kilogrammos vágányzatot kap, Edilon leerősítéssel. Ez egy speciális, jó rezgéscsillapító anyag, amely jobban kíméli majd a hídtestet.

A vágányzár miatt a személyvonatok két részletben járnak: Szeged és Algyő, valamint Hódmezővásárhely-Népkert és Békéscsaba között. A köztes szakaszon vonatpótlók közlekednek.