Hol vannak a járművezetők?

Jó néhány évtizede a közösségi közlekedésben dolgozni – bár némi áldozatok árán – stabil, jól fizetett munkát jelentett. A hétvégén, ünnepnapokon is dolgozókat kárpótlásul az átlagnál magasabb fizetés, éves plusz juttatás illette meg. Ezek az idők már a múlt távoli homályába vesznek, bár a fővárosi közlekedési cég egyre-másra hirdeti a tanfolyamokat, sokan jelentkeznek is, mégis csupán ezrelékekben mérhető a tanfolyamot elvégző, a BKV-nál maradó dolgozók aránya.

Sokan már az első megmérettetésen kihullanak: a magánéletük, a munkahely és a lakóhely közötti távolság eleve nem engedi meg, hogy el tudják látni a feladatukat, és még nem is számoljuk az alkalmatlanság miatt kihullókat. Akiket pedig felvesznek, sem mindig vállalják a gyűrődést, a néha hajnal háromkor kelést, egy olyan bérért, amit évek óta alig-alig emeltek.

A BKV közlése szerint jelenleg 873 villamosvezető dolgozik a cégnél, havonta 4-5 fő munkaviszonya szűnik meg nyugdíjazás, vagy egyéb okok miatt. A létszámhiány nagyjából 50–60 fő körül állandósult, és a munkát keresők között is akadnak olyanok, akiknek nincs meg a szükséges kompetenciájuk, ezért a képzés folyamatos. A BKV honlapján megjelent tájékoztató ugyan részletesen közli a feltételeket, a munkakör sajátosságait, de az nincs benne, hogy a nagyjából 6-7 hónapos tanfolyam költségét a tanulmányi szerződés értelmében a cég csak akkor vállalja, ha két év szolgálati időt is aláír a hallgató.

Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint az a legnagyobb gond, hogy a közlekedés, a járművezetői munka egyre kevésbé vonzó az embereknek. A 2012-ben módosított Kollektív Szerződés komoly összeget vett ki a dolgozók zsebéből, és a bonyolult, felelősségteljes munkához képest a kínálat is eléggé felhígult, sajnos nagyon sok, erre a munkakörre alkalmatlan jelentkező érkezik a tanfolyamokra. A megoldás egyedül a feltételek javítása, a járművezetői szakma vonzóvá tétele lehetne.