Ingyenes reptérhasználat és bérleti díj

A Kúria önkormányzati tanácsa megsemmisítette a dunakeszi önkormányzat rendelkezéseit a reptérhasználattal kapcsolatban. Nemrég interjút közöltünk az érintettek egyikével, az Opitz Nándor Repülőklub vezetőjével arról, hogy ez mennyiben teremt új helyzetet az ott működő klubok számára. De vajon precedensnek számít-e az ítélet más konfliktusokban is repülőklubok és helyi testületek között? Illetve: változtat-e a döntés Budaörs helyzetén? Vajon az önkormányzatok mennyire tudnak beleszólni egy ilyen ítélet után egy repülőtér életébe? Erről kérdezte az iho/repülés a Magyar Repülőszövetség elnökét, Mészáros Lászlót.

Mint az Opitz klub vezetője, Vámosi Miklós beszámolt róla az előző interjúban, a Repülőszövetség egy fórumot szervezett Dunakeszi ügyében. Sajnos nem voltam ott, bár az én ötletem volt. Ha azon, mint az interjúban elhangzott, Dunakeszi polgármestere azzal fenyegetőzött volna, hogy a megsemmisített helyett  hoznak másik rendeletet, nos, sajnos tény és való, hogy ha akarnak, akkor hozhatnak.

Egy dolgot tisztán kell látni. A repülőterek egyfajta vagyonelemek az önkormányzatok gazdálkodásában, és egyfajta költségtényezőként szerepelnek. Az értékcsökkenést figyelembe kell venni, nem a földterületét, hanem a rajta lévő felépítmények értékcsökkenését. Vagyis ezek egyfajta költségként jelentkeznek az önkormányzatoknál, ezzel szemben az önkormányzat vezetésének nyilvánvalóan valamiféle bevételt kell produkálnia, hogy legalább nullszaldós legyen a dolog. Ebben igaziból nincs pénzmozgás, de sajnos a szabályok ezt így alakítják. Az önkormányzatok tehát mindenhol azt erőltetik, hogy valamiféle díjat szedjenek azért a vagyonért, amit ők kvázi rendelkezésre bocsátanak. Nem hiszem, hogy az ítélet miatt megállt volna bármi is. Elvileg a repülőegyesületek 15 évre ingyenesen kapták használatra ezeket az ingatlanokat. Ezek a határidők most járnak le, gyakorlatilag két éven belül mindenféleképpen megszűnik ez a fajta jogi védettsége a repülőtereknek.

Tehát ami most történik, az csak előjáték ahhoz képest, hogy milyen komoly ütközések lesznek az önkormányzatok és a repülőklubok között, amikor mindenütt lejár a 15 év?

Az, hogy ezt a rendeletet megsemmisítette a Kúria, nem jelenti azt, hogy az önkormányzatnak ne lenne joga, sőt kötelessége valamiféle használati szerződést kötni az ott dolgozókkal. Annál is inkább, mert az elmúlt években az egyesületek is átalakultak, nem is keveset. És ennek a szerződésnek feltételei vannak és lesznek. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a repülőklubok, amelyek használják a repülőtereket, valamiféle bevételre tesznek szert sétarepülésekből, oktatásból, az kétségtelen, hogy a szabályok szerint az ő költségeik ellentételezését szolgálhatja. De mindenféleképpen megjelenik egy bevétel, ami vitára ad okot, vagyis az ökormányzatok azt kérdezik, hogy adhatnak-e ingyenesen egy ingatlant olyan célra, hogy azon a használó kvázi bevételre tegyen szert.

De hát azt mindenki tudja, hogy ezek a bevételek az esetek túlnyomó többségében még arra sem elegendőek, hogy szinten tartsák a repterek állapotát.

Hogy mi mire elegendő, ez is vita tárgya. Budaörsön is ez vetődik fel: ha mi egyfajta használati ellentételezést kérünk a repülőtéren lévő albérlőktől, akkor a vagyonkezelő azt mondja, hogy miután mi ebből hasznot húzunk, ezért jogosan kéri tőlünk a bérleti díjat. Ez a vitánk egyik alaptárgya. Ha megkérdezik, hogy ki dolgozik többet, akkor nyilvánvalóan mindig én, és a másik semennyit se, és a másik fizetése mindig magasabb, mint az enyém: tehát hogy ki mit tart soknak vagy kevésnek, az nyilvánvalóan szubjektív dolog.

Ha már Budaörs helyzetére tértünk, változott-e valami a legutolsó beszélgetésünk óta, vagyis a vagyonkezelő továbbra is követeli a 40 millió elmaradt bérleti díjat?

A vagyonkezelő azóta megküldte az ő feljegyzését, amivel mi nem értünk egyet 100 százalékban, mi másképp emlékszünk, de nem ez a lényeg, hanem hogy írásbeli kérdéseinkre a választ még nem kaptuk meg. Annyi történt, hogy a mi lehetséges bérlőink, partnereink visszaléptek egy pillanatra, és várakozó álláspontra helyezkedtek, hogy tudnak-e velünk szerződni Budaörs kapcsán.

Azokról a partnerekről van szó, akik használják a repülőteret, de most elbizonytalanodtak az ügyben, hogy ki lesz az igazi kezelője a repülőtérnek?

Például a hangárbérleti díjról is többen megkérdezték, hogy akkor hány hónapra kössék a szerződést? Meddig vagyunk mi ott a főbérlők, akikkel jogviszonyban állhatnak? A szerződéseinknek a távlata is megkérdőjeleződött. Vagy legalábbis is fenntartásaik vannak a partnereinknek, és én úgy gondolom, hogy jogosan.

És nyilván még bizonytalanabbá vált a körépület rendbe hozatala.

Természetesen. Hiszen ha én azt gondolom, hogy az épület rendbe tétele fejében engedem használni ennek az épületnek a bizonyos részeit, akkor ezek az emberek megkérdezik: és akkor engem mikor fognak onnan kitenni? Ilyenfajta ellentételezésnek akkor van értelme, hogyha többévi használatot tudok ígérni.

Egy másik izgalmas kérdés: kiderült-e az utolsó interjú óta, hogy ki az a bizonyos titokzatos gazdálkodó szervezet vagy cég, amelyik bejelentkezett a vagyonkezelőnél, hogy szívesen lenne Budaörsnek a gazdája?

A rémhírek alapján legalább 32 ilyen szervezet van. Nem tudjuk. Konkrétan még senki nem mondta azt, hogy ők lennének azok. Erről a vagyonkezelőtől nem kaptunk levelet. Csak az újságban olvastuk, hogy létezik egy jelentkező.

Amikor a Kúria meghozta a döntést, elég sokan úgy üdvözölték, hogy igazi fordulat történt a repülőterek és az önkormányzatok viszonyában.

Ez semmilyen eredményt nem hozott. Dunakeszi és az ottani repülőklubok viszonylatában hozott egy olyan eredményt, hogy egy bizonyos önkormányzati döntést jogsértőnek találtak. De ez nem érinti a repülőkluboknak a bérleti viszonyát vagy használati jogait. Budaörs dolgában is várjuk a vagyonkezelő válaszlevelét, az dönti el, hogy akkor milyen lehetőségeink vannak. Hiszen alapvetően döntésre várunk mind a Dagály utcai székházat, mind a repülőteret illetően.

Van egy nagyon rosszul hangzó kérdésem. Tulajdonképpen mi történik a Magyar Repülőszövetséggel, hogyha a vagyonkezelő kiveszi a kezéből a budaörsi repülőteret?

Az MRSZ repülni fog, mert az a dolga, a magyar repülés szervezése a fő dolga, ezt a feladatát a reptér sorsa nem érintené. De ez azt jelentené, hogy egyrészt az ottani raktárkészleteinket fel kéne számolni, el kéne kótyavetyélni a maradék vagyonunkat, ami megnehezítené az életünket, és megdrágítaná a magyar repülést.

Megdrágítaná mások számára is?

Természetesen, hiszen ha a repülőszövetség helyett valaki más fogja üzemeltetni a repülőteret, egy gazdálkodó szervezet, az a nonprofittal szemben nagy valószínűség szerint profitot szeretne termelni. Nem hiszem, hogy egy profittermelő vállalkozás olcsóbb lenne, mint egy nonprofit. Ha valaki szeretné rendbe tenni a repülőteret, az nyilván szeretné viszontlátni a pénzét.