Irán: majom az űrben, mikor lesz iráni űrhajós?

Irán bejelentette, hogy sikeresen feljuttatott egy majmot az űrbe. Az állat egy Kavoshgar (Felfedező) rakétára szerelt kapszulában startolt, amely 120 kilométeres magasságot ért el a szuborbitális repüléshez, mielőtt „épségben visszahozta volna utasát”- jelentette be a védelmi minisztérium. Az iráni állami televízióban bemutatták a majomról készült fotókat.
A hírhez azt az információt érdemes hozzátenni, hogy a szuborbiltális repülés, és a 120 kilométeres magasság azt jelenti: a repülés ballisztikus jellegű volt, tehát amolyan fel-le űrutazás, űrugrás. Ez a magasság és ez a rakétateljesítmény feltehetően még alkalmatlan arra, hogy a kapszula földkörüli pályára kerüljön. A majom ezek szerint csupán perceket tölthetett az űrben illetve a súlytalanság állapotában.
Az iráni hírügynökség kiemelte, hogy a sikeres űrkísérlet egybeesett Mohamed próféta születésnapjával, de hogy a repülés pontosan mikor is történt, arról nem számolt be. A fellövést a közlemény egy újabb „hatalmas lépésnek” minősítette a biológiai kutatások és az űrtechnológia terén, ami eddig „néhány állam monopóliuma volt”.
Más hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a nyugati hatalmak aggodalmukat fejezték ki Irán űrprogramja miatt, amit feltehetően nagy hatótávolságú rakéták fejlesztésére használ.
Az ilyen rakéták nukleáris robbanófejeket is szállíthatnak. Irán tagadja a vádakat, és azt állítja, atomprogramja pusztán békés célokat szolgál. Az űrkisérlet azonban inkább utal interkontinentális ballisztikus rakéta felhasználására, amelyek valóban alkalmasak lehetnek akár nukleáris robbanófejek célbajuttatására is.
Irán 2009-ben küldte fel első, saját fejlesztésű műholdját, és 2010-ben sikeresen felküldött egy patkányt, egy teknőst és férgeket. Mahmud Ahmadinezsád elnök ekkor jelentette be, hogy országa azt tervezi, 2019-re embert küld az űrbe. Az első kísérlet egy majom felbocsátására 2011-ben kudarccal zárult, és ez erősen demoralizáló hatással volt az iráni közvéleményre.
A mostani kísérletet egy francia stratégiai szakértő szerint nem mutatott fel új kapacitásokat a stratégiai fegyverzetek terén. Viszont azért tartja jelentős lépésnek, mert sikerült a majmot élve visszahozni.
Az űrkutatás történetében főemlősök kilövésére 1959-60-ban került sor, egy-két kisebb majom után Ham, a csimpánz 1961-ben repült ballisztikus pályán az űrbe egy amerikai Redstone rakéta segítségével, nem sokkal megelőzve az első embert, aki viszont orosz volt.