irán

Ukrajnai licensz, de elég alapos átdolgozás. Más a szárny, a farokrész, és persze a lényeg: az új, de meredek rámpa.

Irán tárgyalásokat folytat Georgiával (Grúzia), Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bulgáriával és Görögországgal egy új multimodális korridor létrehozásáról. Egyelőre azonban több a nehezítő körülmény, mint a várható előny.

A szerelvényen utazó konténerek Helsinkiből tartanak a Mumbai közelében található Nhava Sheva konténerkikötőbe.

Teherán elismeri, hogy rakétákat lőttek a gépre, de mintha megkérdőjelezné, hogy tényleg amiatt zuhant-e le.

Téves tájolás, az operátor azt hiszi, valami Teherán felé repül. Nincs kommunikáció a légvédelmi egység és a központ között, az egység mégis indítja a rakétákat.

Amikor amerikai hadihajó lőtt le iráni utasszállítót. A technika azóta nagyot fejlődött: vajon tisztázzák-e most az irániak, miért nem tudott a légvédelem a polgári gépről?

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló január 6-ától 12-éig.

Végzetes döntés kevés információval, másodpercek alatt. A legfontosabb elkerülni a kockázatot. De az ukrán gép már a feszültség tetőpontján startolt.

Amerikai hírszerző műholdak infra- és radarérzékelői „látták”, mi történt. Mely államok vehetnek részt a vizsgálatban? „Repülőgépek nem robbannak fel maguktól repülés közben”.

Szemtanúk szerint a Boeing 737-800-as már a levegőben lángolt, nincs túlélő, a pilóták nem jelentettek vészhelyzetet.

Négy év szünet után ismét lehet vonattal utazni Ankara és Teherán között.

Három A319-es növeli az Iran Air flottáját, amelyeket egy éve szerzett be Irán, de hogy közelebbről milyen forrásból, az a híradásokból egyelőre nem derül ki.

Izrael tizenkét régebbi harci gépet szállított volna Zágrábnak, az Iránnak szánt negyven Superjetben még mindig tíz százalék lenne az amerikai részarány.

A Boeing 707-es a 3600 méteres helyett egy hasonló tájolású, 1300 méteres pályára helyezkedett.