Tavaly rekordot döntött, idén háborúval néz szembe az iráni vasúti árufuvarozás
A közel-keleti ország 2026-ban szinte biztosan nem ismétli meg a bő ötmillió tonnás tranzitvolument. Pedig fontos tranzitország lehetne.
Az Iráni Iszlám Köztársaság Vasutaktól (IRIR / RAI) nemrégiben elmondták, a vasúton szállított tranzitáruk mennyisége 2025-ben hét százalékkal, korábban soha nem látott magasságokba nőtt: a nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére is több mint ötmillió tonnányi szállítmány kelt át az országon. Ezt az eredményt elsősorban a Kínából, valamint az Oroszországból az észak–déli folyosón haladó forgalom okozta.
A tavalyi rekordérték egy szerény, de valós tendenciát mutat, még pedig azt, hogy az ország egyre fontosabb tranzitországgá kezdett válni a vasúti árufuvarozás terén. A Kína és Irán közötti konténerforgalom 2025 első hónapjaiban 2,6-szeres növekedést ért el, erre tavaly hat ország írt alá megállapodást a Kína és Európa között Iránon át vezető áruszállítási folyosó fejlesztéséről.
Az elmúlt napok eseményeit követően azonban darabokra hullott az oly törékeny, látszólagos közel-keleti béke, ennek következtében nem valószínű, hogy Irán 2026-ban meg tudná dönteni vagy akár csak megismételni ezt a szintet.
A vasúttársaság szerint az eredmény jelentősége abban rejlik, hogy a legkomolyabb szankciók és politikai nyomás alatt sikerült elérni, amik minden bizonnyal hatással voltak a nemzetközi vasúti áruforgalomra. Az Iránon keresztül árut tranzitáló országok az amerikai és az európai uniós szankciók célkeresztjében állnak, ami nagyon megnehezíti a munkát. Ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tesznek e szankciók semlegesítése érdekében is. Elmondták, tavaly az erőfeszítéseknek, valamint a szomszédos és a folyosók mentén fekvő országokkal aláírt két- és többoldalú egyetértési megállapodásoknak, továbbá a széleskörű vasúti diplomáciának köszönhetően sikerült ezt a teljesítményt kihozni a nemzetközi megállapodásokból.
Most azonban, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlás folyamatosan változnak, ez a siker 2026-ban szinte biztosan nem fog megismétlődni: Irán a harcok okán hirtelenjében eltűnt a vasúti tranzitok térképéről, így nemcsak az ötmillió tonnás tranzitforgalom újbóli elérése vált kérdőjelesség, hanem az országon át vezető folyosók fejlesztése is késésekkel néz majd szembe – jobb esetben, rosszabb esetben pedig el is lehetetlenül.
A teheráni döntéshozók készen álltak arra, hogy Irán még több vasúti tranzitforgalmat kezeljen. Tavaly novemberben például arról szóltak a hírek, hogy az ország egy új, kétszáz kilométer hosszú, a törökországi Karsz felé vezető vasútvonal építését tervezi az európai áruforgalom elősegítése érdekében – a török város fontos csomópont: az azeri nemzeti vasút ADY és a georgiai Marabda–Kartszakhi árufuvarozó vasúttársaság például 2024-ben közös vállalkozást hozott létre az úgynevezett középső folyosó részét képző Baku–Tbiliszi–Karsz (BTK) vasútvonal üzemeltetése érdekében.
Törökország, Irán és Pakisztán is szorgalmazta az Isztambul és a pakisztáni főváros, Iszlámábád között vezető vasútvonal újranyitását egy, a tengeri útvonalakhoz képest gazdaságosabb és gyorsabb szállítási alternatíva létrehozása érdekében. Ennek az év elejére kellett volna megvalósulnia, most azonban erősen kérdőjelessé vált. Irán akár fel is élesztheti majd ezeket a terveket, egy új status quotól függően – jelenti a Rail Freight.
(Nyitóképünk illusztráció. Kép forrása: rollingstockworld.com)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
