Kínai tulajdonban sógorék repülőgépgyára

Hasonlóan nyilatkozott a Diamond eddigi vezetője, aki 1996-ban egy nem túl jelentős osztrák cégből alakította a maga sikeres vállalatát, amelyhez most „meg kellett találni a megfelelő partnert” a túlélés biztosításához. Christian Dries a Flightglobal összefoglalója szerint életművének tekinti a túlnyomórészt légcsavaros kisgépekkel foglalkozó cég kibontakozását az iparág egyik jelentős szereplőjévé: Magyarországon is ismert jónéhány típusa a kétüléses DA20 Katanától a DA40-es négyszemélyeseken át a DA-42-es kétmotorosig, amely ennek a kategóriának sok év óta az első típusa volt, ráadásul dízelmotoros kivitelben.

A cég nem állt le itt, következett a DA50-es sorozat, amelynek altípusai között megjelent már egy hétszemélyes gázturbinás-légcsavaros modell is, volt egy nem annyira sikeres próbálkozása – a D-Jet – a legkisebb sugárhajtású négy-ötszemélyesek kategóriájában, majd következett az ugyancsak hétszemélyes kétmotoros 62-es. 2016-ban mutatta be a cég azt az ugyancsak lgt-típust, a DART-450-est, amellyel a cég a katonai kiképző gépek piacára akar betörni.

Mindehhez képest az alapító tavaly a Friedrichshafenben tartott szokásos nagy európai kisgépes gyülekezet alkalmával nem túl biztatóan beszélt a magángépek piacáról, amely szerinte már nem annyira vonzó, mint korábban, az újgenerációs típusok túl drágák a „dot-com generation” tagjai számára, a pilótaképzés és az idősebb (és pénzesebb) vevőkör tartja életben az üzletet.

Kérdés, mit jelent majd ebben a helyzetben a kínai akvizíció. Dries azt mondja, a cég jó kezekbe került, az új elnök, Bin Chen, azzal magyarázta a döntést, hogy a Diamond kiváló repülőgépeket alkotott, és a kínaiak a céget a General Aviation piacán globálisan és hosszú távon is vezető pozícióba szánják.

A Diamond korábban is erősen számított keleti felhasználókra, a DA40 Tundra Star változatot orosz kooperációban és oroszországi repülőiskoláknak tervezték, fejlesztették, dízelmotorral és megerősített futóművel, ezt a gépet Jekatyerinburgban is gyártják. A bécsújhelyiek aztán Kínában is létesítettek leányvállalatot, sőt, már a kilencvenes években szállítottak gépeket  egy nagy pekingi repülőiskolának.

Feltehetően a mostani elképzelés is részben a kibontakozóban lévő kínai GA-piacra épül, de már 2016-ban, a kanadai ág megvásárlásakor hangsúlyosan beszéltek arról, hogy a befektetés révén ugyancsak erősítenék a pozíciókat Észak-Amerikában is. A kínaiak ugyanakkor megvásárolták a Diamond motor-hajtómű gyárát, az AustroEngine-t is. A fejlesztés központja továbbra is a magyar határhoz közeli bécsújhelyi repülőtéren lévő Diamond-gyár lesz, Dries tanácsadóként szerepel az új vezérkarban.

* * *