Kombinált áruszállítás: egyszerre megoldás a sofőrhiányra és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére

Hetven százalékkal csökkenhet a károsanyag-kibocsátás a nagy távolságú – 300 kilométer feletti – fuvarok estében a kombinált áruszállítással, azaz, ha a kamionokat és a pótkocsikat vonatra vagy hajóra rakják át.

Az intermodális szállítás aránya ugyanakkor jelenleg elenyésző, mindössze 1,8 százalék Magyarországon, a klímacélok teljesítéséhez azonban évente legalább 100 ezer kamionnyi forgalmat kellene a közútról vasútra vagy vízre terelni. Az intermodális szállítás fejlesztése egyben a közúti fuvarozásban egyre égetőbb – Európában több százezres nagyságrendű – sofőrhiányra is megoldást nyújt, mert egy mozdonyvezető ötven sofőr munkáját tudja átvenni – hangzott el a Kelet-Európai Intermodális Konferencián, Budapesten, aminek szervezője a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) volt.

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az intermodális fuvarozás gyors terjedése nélkül nem valósíthatók meg az európai zöld megállapodásában (European Green Deal) lefektetett célok, azaz, hogy 2030-ra ötvenöt százalékkal, 2050-re kilencven százalékkal csökkentsük a környezetünk terhelését. Az intermodális fuvarozás lényege, hogy a közútról a környezetbarát szállítási módok, így a vasúti és a vízi fuvarozás felé terelik a forgalmat, amit összetett műszaki megoldásokkal segítenek. Az intermodális terminálokon a kamionok pótkocsiját, konténerrakományát vagy magát az egész kamiont is fel tudják tenni vasútra. Az Európai Unió elvárása szerint a 300 kilométernél hosszabb közúti fuvarozás harminc százalékát más szállítási módra, elsősorban vasútra kell terelni.

– A kombinált fuvarozás fejlesztése a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás a klímacélok eléréshez – hangsúlyozta előadásában Érsek Ákos. Az Európai Kombinált Fuvarozási Társaságok Szövetségének főtanácsadója kiemelte, hogy a kombinált fuvarozás, amellyel jelenleg 65–70 százalékkal csökkenthető ugyanannak a szállításnak a szén-dioxid-lábnyoma, 2050-re teljesen klímasemleges lesz. Ehhez a technológia már most rendelkezésre áll, nem kell olyan áttörést elérni, mint a zöld hidrogén esetében. Villanyhajtású kamionok, elektromosan működő átrakóterminálok – amelyek kiváló töltőpontok a kamionoknak – és a vasút kombinációjával teljesen megújuló források használatára át lehet térni a teljes szállítási láncban.

A kombinált szállításra való áttérés egyben megoldást nyújt a közúti fuvarozás egyik legégetőbb problémájára, a hazánkban több tízezres, Európában pedig több százezres nagyságrendű sofőrhiányra is. Néhány éven belül, szó szerint alig lesz, aki elvigye a fuvart, mert további több százezer sofőr megy nyugdíjba a következő évtizedben Európában, akiknek egyáltalán nincs utánpótlásuk.

– A magyar közúti fuvarozói ágazat, amely az áruk hetvennyolc százalékát szállítja, szétaprózódott: a 14 ezer vállalkozásból 13 ezer mikro- és kisvállalkozás, magas megbízói kitettséggel és bizonytalan piaci helyzettel – mondta előadásában Dittel Gábor. A NIT Hungary ügyvezető főtitkára szerint az intermodális szállítás perspektivikus piacot nyit a fuvarozó kis- és középvállalkozásoknak. Őket azonban csak a közúti és a vasúti fuvarozás támogatott kooperációjával lehet az intermodális szállítás felé terelni. Meg kellene valósítani az árutonna alapú normatív támogatást, a kombinált fuvarozás szempontjai szerint fejleszteni a vasúti infrastruktúrát, és támogatást adni daruzható félpótkocsik beszerzésére. A közúti áruforgalom kilencvenhét százalékát félpótkocsis fuvarok teszik ki, miközben jelenleg mindössze párszáz olyan, úgynevezett daruzható pótkocsi van Magyarországon, amely alkalmas arra, hogy vasútra rakják.