Londoni reptérháború: Heathrow győzött!

iho   ·   2016.10.25. 14:55
cim5

A londoni kormány feltehetően érezte az ügy súlyát és korábbi feltételezésekkel szemben mégiscsak most hozta meg a döntést, tényleg csak napokkal az előző halasztás után, a döntés pedig kimondja, hogy a Davies-bizottság korábbi javaslata szerint a délkelet-angliai repülőtéri kapacitásfejlesztést Heathrow harmadik pályájának megépítésével fogják megoldani. A kabinet közleménye ugyanakkor törvényesen megállapított zajhatárokat ír elő, azoknak a lakosoknak a megnyugtatására, akik aggódnak a zaj- és légköri szennyezés növekedése miatt.

A döntést még további konzultációk sokasága követi, és bizonyos „törvényi akadályokat” is el kell hárítani, szükséges a törvényhozás végső szavazata is, jelzi a kommüniké, vagyis a parlamentben feltehetően tivábbi hatalmas viták tárgya lesz Heathrow harmadik pályája. A kormány közleményében ugyan ezt nem mondják ki világosan, de ha valóban a Davies-bizottság ajánlata szerint fogadták el a tervet, akkor ez a mostani pályáktól északnyugatra fekvő, azokkal párhuzamos, 3500 méteres betont jelent majd.

A Heathrow Hub, a jelenlegi északi pálya meghosszabbítását javasló független testület, illetve annak elnöke, William „Jock” Lowe kapitány nyilatkozatában pedig leszögezi, hogy a gazdaság, a nemzeti közlekedési infrastruktúra és a nemzetközi megközelíthetőség sokkal inkább javul Heathrow, mint Gatwick fejlesztésével. Lowe és csoportja továbbra is úgy véli, hogy az ő javaslatuk a jobb megoldás a meghosszabbított és le- és felszállásra megosztott északi pályáról, de ezzel együtt gratulál Heathrow-nak a harmadik pálya építési joga elnyeréséhez. Egy a repülőtéri beruházásokra specializált cég, a WSP elnöke ugyanakkor azt jelzi, hogy ez csak az első lépés a délkelet-angliai légiközlekedési fejlesztésben, s idővel Gatwicken is meg kell építeni a második pályát. Más reakciók az előírt repülési korlátok szigorú betartatására emlékeztetnek, mint ezt korábban jeleztük, a harmadik pálya megépítésének feltételei közé tartozik a reptér éjszakai forgalmának minimalizálása.

A nyilatkozatokat csokorba gyűjtő szakportál, az International Airport Review ugyanakkor megjegyzi, Gatwick felől egyelőre még nem sikerült kommentárt kapni, amihez még hozzátehetjük, érdekes lesz megtudni, vajon hogyan szavazott a kormányülésen az miniszter, Boris Johnson, aki London polgármestereként Heathrow (és London City) legádázabb ellenségének számított, minden erejével igyekezett nemhogy a bővítést megakadályozni, de szeretett volna parkokat és ingatlan-beruházásokat a repülőtér helyén. És akinek kiállása az Unióból való kilépés mellett különösen hatásos volt a Brexitet eldöntő népszavazáson.

Korábban írtuk:

Ismét elhalasztották a döntést a londoni reptérbővítésről, ismét elsősorban politikai okokból, és ismét bizonytalan, mikor születhet meg végül a kormány határozata: egy-két héten belül, vagy jóval később, azután, hogy az Egyesült Királyság törvényhozása meghozza a maga döntését az uniós kilépésről.

Mint ezt a friss kommentárok kifejtik, a kabinet feltehetően azért nem meri vagy nem akarja nyugvópontra hozni az ügyet, mert attól tart, hogy bármelyik döntés esetén valamelyik érintett körzetben el fogja veszíteni az ottani képviselője a lakosság támogatását, márpedig a sorsdöntő kilépési voksolás előtt a kormányzó konzervatívok nem óhajtják emiatt gyengíteni a parlamenti pozícióikat. Ugyanakkor maga a reptérkapacitás bővítésének ügye lassan már a második legfontosabb kérdéssé nőtte ki magát az európai kérdés mögött.

Heathrow még az ötödik terminál építésekor: a kétpályás üzem kapacitásának csúcsánál tart

Viszont a két történet ott is összefügg, hogy ha az angolok valóban kilépnek az Unióból, még fontosabb, hogy megpróbálják ennek ellenére megtartani pozíciójukat a világkereskedelemben, a pénzvilágban, és ehhez elengedhetetlen, hogy London továbbra is elérhető legyen, illetve sikeresen tartsa a lépést Amszterdammal, Frankfurttal és Párizzsal. Vagyis már nem úgy teszik fel a kérdést, hogy kell-e kapacitásbővítés, ha úgyis kilép Britannia az Unióból, hanem hogy a kapacitásbővítés képes lesz-e valamennyire ellensúlyozni a kilépés okozta károkat.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti: Heathrow kapacitásának 98 százalékánál tart, a korábbi kormány által kinevezett testület, a Davies-bizottság által is javasolt harmadik pálya 18,6 milliárd fontba kerülne. Ha mégis Gatwick kapna lehetőséget, ott is csak 2025-re tudnának elkészülni a második pályával, a reptér forgalma már ugyancsak közelít az évi 45 milliós limit felé. Luton tavaly csaknem 17 százalékos bővüléssel 12,3 millió utast fogadott és indított, és a legfontosabb új beruházása nem egy új pálya lenne, hanem egy „light rail” összeköttetés a vasútállomás és a terminál között, a mostani nehézkes buszoztatás helyett.

Fantáziakép nyugat felől: balra az új terminállal a remélt új pálya, északabbra és nyugatra eltolva a mostani északitól

Stansted szeretne második pályát, és azt, hogy a növekedési határát ne limitálják 35 millióban. A különlegesen érdekes helyzetben lévő London City 2006 óta kétmillióval növelte a forgalmát, most 4,3 milliónál tart, és annak ellenére kapott  zöld jelzést a terminál és az állóhelyek bővítésére, hogy korábban ezt ugyanaz a Boris Johnson tiltotta meg London polgármestereként, aki most a jelenlegi kormány egyik minisztere.

Egy biztos, néhány évtized elteltével a légiközlekedés jelenlegi bővülési ütemét tekintve London illetve Anglia már összesen 320 milliós forgalommal kell, hogy számoljon 2030-ra. És noha az olyan repterek, mint Manchester, bőven rendelkeznek bővítési lehetőségekkel, London és vidéke tovább küszködik a növekvő utazási igények közepette.

London City kelet felől: ebbe az irányba lehet bővíteni a forgalmi előteret és a terminált

A különféle táborok továbbra is erősen propagálják a maguk megoldásait, a Davies-bizottság javasolta harmadik Heathrow-pálya mellett él még az elképzelés az északi pálya meghosszabbításáról, amit egyidejűleg lehetne le- és felszállásra használni, és Gatwick keményen nyomul azzal az indoklással, hogy ott lakott területek letarolása nélkül lehetne új pályában gondolkodni.  A Boris Johnson-féle álomtervek a Temze-torkolatában felépítendő szuperreptérről, vagy az olyan izgalmas variánsok, mint a kenti partnál lévő homokzátonyokra telepített légikikötő, a jelek szerint nemigen jönnek már szóba. Ugyanakkor bármelyik variáns is kap esélyt a megvalósításra, mindenütt számolni kell a környezetvédők és a helyi lakosság ellenállásával is, annak ellenére, hogy minden jelentős bővítés egyben új munkahelyek ezreit jelenti a környéken.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek