Ötszázhetven kilométernyi országos fő- és mellékút újul meg idén

Kétszáztíz helyszínen folytatódik az útfelújítási program, összesen 149 milliárd forintból, melynek több mint a felét uniós forrásból finanszírozzák.

Száztizennégy szakaszon összesen 324 kilométernyi út fejlesztése – a 2026-ra tervezett mennyiség csaknem 57 százaléka – TOP Plusz uniós forrásból valósul meg, mintegy 58,1 milliárd forint értékben; az EU-s pénzből falvakat, kisvárosokat és térségi központokat összekötő utak felújítása valósulhat meg – tájékoztat Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

A legtöbb munkálat mindössze egy néhány kilométeres útszakaszt érint. Jóllehet, egy két–három kilométeres útfelújítás elsőre nem tűnik országos jelentőségűnek, az érintett településnek és az ott élőknek azonban nagyon is fontos.

Az éven Magyarország minden megyéjében megvalósul valamilyen közúti beruházás:

• Bács-Kiskunban 12,
• Baranyában kilenc,
• Békésben hét,
• Borsod-Abaúj-Zemplénben 23,
• Csongrád-Csanádban nyolc,
• Fejérben öt,
• Győr-Moson-Sopronban hat,
• Hajdú-Biharban kilenc,
• Hevesben 18,
• Jász-Nagykun-Szolnokban 11,
• Komárom-Esztergomban kilenc,
• Nógrádban 13,
• Pest megyében 21,
• Somogyban egy,
• Szabolcs-Szatmár-Beregben 19,
• Tolnában négy,
• Vasban 15,
• Veszprémben nyolc,
• Zalában 12 projekt szerepel.

Ezek a munkálatok nem egyszerű aszfaltozások lesznek: a legtöbb helyen teljes pályaszerkezeti megerősítés történik, új kötő- és kopóréteg épül, rendezik és megerősítik a padkákat, helyreállítják a vízelvezető rendszert, felújítják az átereszeket és más műtárgyakat, korszerűsítik a csomópontokat, cserélik a szalagkorlátokat és a közúti jelzőtáblákat, továbbá újra felfestik az útburkolati jeleket. Ezek a beavatkozások hosszú távon is biztonságosabbá és tartósabbá teszik az ország útjait.

Az elmúlt évek során a közlekedési források jelentős részét néhány kiemelt beruházásra és az autópálya-koncesszióra fordították, eközben az országos fő- és mellékutak állapota folyamatosan romlott.

A forrás korábban is rendelkezésre állhatott volna, viszont Magyarország nem kaphatta meg az országnak járó 16,4 milliárd eurónyi (aktuális árfolyam alapján nagyságrendileg 6000 milliárd forintnyi) uniós forrást.

A Magyar Közút 2024-ben a teljes közúthálózat mindössze 0,1 százalékát tudta teljeskörűen felújítani, az idei parlamenti választások előtt azonban 76 milliárd forinttal megemelték a Mohácsi Duna-híd költségvetését – ekkora összegből csaknem négyszáz kilométernyi mellékút újulhatott volna meg országszerte.

A megfelelő közlekedéspolitikai szemlélet eddigi hiányának következménye, hogy a hozzávetőleg harmincezer kilométeres országos közúthálózat jelentős része felújításra szorul – a több évtizedes lemaradást sajnos nem lehet néhány hónap alatt ledolgozni.

A jelenlegi szakminisztérium nem kampányszerű útépítésekben gondolkodik, hanem olyan, több évre előre tervezhető országos útfelújítási programot alkot, amelyhez a hazai források mellett a hazahozott európai uniós forrásokat is bevonják, hogy ne néhány kiválasztott útszakasz, hanem az egész ország közúthálózata fokozatosan váljon jobb állapotúvá.

(Nyitóképünkön a 2026-ban fejlesztésnek örvendő közúti szakaszok. Kép forrása: Közlekedési és Beruházási Minisztérium / Vitézy Dávid Facebook-oldala)