Portáldaruk tetején
A dunaújvárosi ISD Portolan kikötő is csatlakozott a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által német kezdeményezésre idén először megszervezett Logisztika Napja programsorozathoz. A kikötő internetes felhívása alapján szívesen fogadott minden érdeklődőt, az iskolásoktól a műszaki beállítottságúakon túl a szakmabeliekig. A jellemzően a helyi óvodákból, iskolákból és középiskolákból érkező csoportokon kívül a sajtót egyedül az iho.hu képviselte, így lehetőségünk nyílt egy részletekbe mélyülő beszélgetésre Szabó Gyulával, az ISD Portolan által üzemeltetett kikötő igazgatójával.
A dunaújvárosi kikötőt a térség meghatározó logisztikai cége, az ISD Portolan Kft. üzemelteti. A cég elsődleges feladata az ISD Dunaferr Csoport szállítási igényeinek a kielégítése közúton, vasúton vagy a Dunán.
A kikötő teljes kapacitása évi 3,2 millió tonna ki-be rakodás, ebből jelenleg két műszakos munkarendben 1,4-1,6 millió tonnát használnak ki. A forgalomból évi 700-800 ezer tonnával részesül a vasmű, a maradék kapacitást gabona-, műtrágyarakodás és havi néhány egyedi megrendelés teszi ki. Ezek közül a közelmúltból kiemelkedik a kecskeméti Mercedes gyár préseinek kirakodása és a Balatoni Hajózás Zrt. hajójának trélerre emelése.
A vasmű ellátásában a legfontosabb szerepet a hajón érkező szén és érc kirakodása, valamint az acél késztermékek berakodása jelenti. 2011-ben a kikötőben 560 ezer tonna szenet rakodtak át tehervagonokba, ez a vasmű kokszoló leányvállalata igényének nagyjából a felét fedezte. A szén amerikai és ausztráliai bányákból érkezik, Konstanţában rakják át folyami hajókba. Az ércrakodás kevésbé fontos, 2011-ben 150 ezer tonnát vittek fel a kikötőből a vasműbe. A vasmű ércigényének legnagyobb része egyébként vasúton érkezik az orosz és ukrán bányákból (záhonyi átrakással), de gyékényesi belépéssel az adriai kikötők felől is. Természetesen a kikötői szén és érc döntő része is vasúton érkezik meg a vasműbe, a nagy szintkülönbségek miatt egy, a várost északról megkerülő hangulatos iparvágány köti össze a két helyszínt.
A kikötőben nemcsak nyersanyagokat mozgatnak meg, a vasmű késztermékének kiszállításában is részt vesz a trimodális csomópont. Tavaly a vasműből összesen 1,7 millió tonna készterméket szállítottak el, ebből a kikötő 310 ezer tonnában működött közre. A hajókba táblalemezeket, profilokat és acéltekercseket daruznak, ezek szintén vasúton érkeznek meg a vasműből Tams és Shimms sorozatú teherkocsikban.
A kikötőben hét portáldaru működik, két 560 méter hosszúságú iparvágány vezet alattuk, hat uszályálláshoz parkolhatnak be a hajók, bárkák. Az öbölben saját boxer (rendezőhajó), az MS Péter dolgozik, ezzel alkalmanként a közelben levő kikötőkben, Dunavecsén, Adonyban és Dunaföldváron is szolgáltatnak. A boxer kényszerűségből részt vállal télen az egy-két centis jég megtörésében, a nagyobb jégakadályok ellen pedig az érkező tolóhajókat bérelik fel. De a legjobb módszer a jégtelenítésre, hogy nem is hagyják a jeget összeállni. A speciális jégtörő hajók szolgáltatása mindenesetre meglehetősen drága, így igyekeznek a megrendelésüket elkerülni.
Az ISD Portolan Kft. tagja a nemrég megalakult Magyar Dunai Kikötők Szövetségének. A szövetség tagjai (jelenleg Dunaföldvárt kivéve az összes jelentős dunai kikötőnk) évi hatmillió tonna ki-be rakodási forgalmat bonyolítanak le, bevételük összesen 30 milliárd forint, mindehhez 1200-1300 dolgozó szükséges. A hajózás, kikötői tevékenység tehát hatékony, ráadásul a legkörnyezetbarátabb szállítási mód. Ennek ellenére nagyon kevés forrást költenek a vízi utak karbantartására, rendbetételére. Tavaly 151 kisvizes nap volt Magyarországon, ekkor a hajók kapacitásának maximum hatvan százalékát tudták kihasználni. A Fekete-tengert az Északi-tengerrel összekötő vízi út hajós szempontból legrosszabb állapotban levő szakasza a hazai. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VITUKI) tanulmánya szerint a magyar Duna-szakasz rendbetételéhez mederkorrekciók, alapos kotrás és vízi műtárgyak megépítése szükséges. A hajózáson kívül a Dunában egyébként is még fontosabb, kihasználatlan lehetőségek vannak. A jelenleg kritikusan alacsony talajvízszint (vízlépcsőkkel történő) emelésével készülhetnénk a talán nem is olyan kései jövőre, amikor az ivóvíz ára az egekbe emelkedik. A mezőgazdaságnak is fontos lenne ez az intézkedés, és csak utána jön valahol a fontossági sorban a hajóforgalom könnyítése.
Ismét felhívnánk figyelmüket a kikötőben zajló életről szóló galériánkra, ahol hajót, vonatot, teherautót is láthatnak akár a portáldarukat kezelő személyzet szemszögéből.
