Randevú rakétákkal

Diplomáciaijegyzék-csatába torkollott egy igencsak veszélyesnek mondott vegyes kötelékrepülés. Igaz, a géppár két tagja sem nem egy légierőbe, sem nem egy súlycsoportba tartozott. Az incidens még augusztus 19-én történt a Dél-kínai-tenger felett nemzetközi légtérben, de csak most hozták nyilvánosságra az esetet.

Az eset nagyobbik, de nehezebben manőverező résztvevője az amerikai haditengerészet egyik Boeing P-8A Poseidon nagy hatótávolságú haditengerészeti felderítő és tengeralattjáró-vadász repülőgépe volt. A gép és személyzete az amerikai hivatalos bejelentés szerint nem Kína légterében, hanem nemzetközi légtérben, Kína legdélebbi pontjától, Hainan szigetétől 135 mérföldre (215 kilométerre) repülve hajtotta végre feladatát. A repülőgép elfogására a kínai légierő Senjang J-11B (a licenc alapján Kínában gyártott orosz Szu-27SzK helyi továbbfejlesztése) vadászbombázó repülőgépe érkezett. Az elfogás gyors volt, hiszen az amerikai Poseidon a Boeing 737-800 utasszállító repülőgép átalakított változata, így manőverező-képessége és sebessége is fényévekre elmarad a J-11B-től.

Innen viszont erősen eltér a két fél véleménye az esemény további részleteiről. Az amerikai védelmi minisztérium szerint a kínai vadászgép több esetben veszélyesen közel repült a nem manőverező, egyenesen repülő amerikai felderítőgéphez. A Pentagon szerint a nem kívánt és igencsak szoros kötelékrepülés során a kínai vadászgép és az amerikai gép szárnyvége között alig 6–7 méteres távolság maradt. Ezután a J-11B pilótája egyszerűen átorsózott a Poseidon felett, igen kis távolságot tartva. Egy harmadik manőver során pedig a gépet kilencven fokra bedöntve a Poseidon előtt keresztben elhúzva mutatta meg: nem üres szárnyakkal, hanem éles levegő–levegő rakétákkal érkezett a randevúra.

Az Egyesült Államok hivatalos jegyzékben tiltakozott Kínánál a veszélyes manőverek miatt, amely a jegyzék szerint nem csupán ellentétes a nemzetközi joggal és a nemzetközi légtérben történő repülésre vonatkozó szabályokkal, de egyenesen a gép és személyzete épségét, életét veszélyeztette. Hogy ezek a manőverek mennyire veszélyesek, azt a 2001. április elsejei ütközés is jelzi. Ekkor egy kínai J-8II vadászbombázó repülőgép hajtott végre hasonló manővereket az amerikai haditengerészet EP-3E ARIES II elektronikai felderítő repülőgép a közvetlen közelében. Ez a kínai pilóta azonban gépével az amerikai négyhajtóműves repülőgépnek ütközött, majd a tengerbe zuhant. Az amerikai gép a kínai Hainan-sziget repülőterén hajtott végre kényszerleszállást. A gép személyzetét a kínai haderő fogságban tartotta, egészen április 11-éig. Az elektronikai felderítő repülőgépet a kínai kormány lefoglalta, s persze alaposan átvizsgálta, majd július 3-án a nem kevéssé hiányos gépmaradványt egy Antonov An-124-esen elszállíttathatta az amerikai kormány.

A kínai fél véleménye szerint viszont a kínai J-11B mindvégig megfelelő, biztonságos távolságot tartott az amerikai felderítő repülőgéptől. A kínai vadászgép csak a megszokott azonosítást végezte el, mindvégig tartva magát az ilyenkor szokásos protokollhoz. A hivatalos kínai vélemény szerint éppen az amerikai felderítőgépek rendszeres repülései veszélyeztetik a repülőgépek biztonságát. Egyben felszólították az Egyesült Államokat a felderítő repülések befejezésére, illetve a nemzetközi jogszabályok betartására.

* * *