Repülésbiztonság 2016: ismét egy jó év!

Nincs mese, a repülésbiztonsági összesítésekkel ki kell várni az év utolsó napját is, merthogy, pláne az északi félteke zord téli időjárási körülményei között, előfordulhat akár szilveszter napján is esemény, ami befolyásolja a statisztikát. Így történt ez például 2012-ben, amikor a Red Wings Tu-204-ese december 29-én robogott túl a vnukovói pályán.

Január másodikán tehát már teljes az előző év képe, és ez a kép a kereskedelmi repülés területén az Aviation Safety Network összefoglalója szerint nagyon kedvező. 2016 volt az ágazat második legbiztonságosabb esztendeje, összesen 19 halálos balesettel és 325 áldozattal, igaz, 2015-ben még ennél is kevesebb volt az ilyen esemény, 265 halottal. Gondoljunk csak bele: ugyanabban az évben az Egyesült Államok útjain több mint 35 ezer ember vesztette életét! Mindehhez még azt az adatot is hozzátehetjük, hogy ugyanebben az évben a halálos balesetek száma 585 volt – csak a magyar közutakon. Még egyszer: a 16 halálos baleset a kereskedelmi repülésben globális évi adat, amihez világszerte körülbelül 35 millió járatot, repülést kell szembeállítani, ez pedig azt jelenti, hogy 3 millió 200 ezer repülésre jut egy halálos áldozata a légiközlekedésnek.

Ráadásul a tavalyi év eseményei közül kettő valószínűleg, pontosabban az egyik egészen biztosan nem baleset, hanem merénylet volt: nincs kétség, hogy a februárban Mogadishu repülőteréről felszállt A321-esen bomba robbant és ölt meg egy embert, májusban a Földközi-tengerbe zuhant EgyptAir A320-as roncsain pedig az egyiptomi vizsgálók hírek szerint szintén pokolgép detonációjának nyomait fedezték fel, vagyis az is valójában nem baleset, hanem szándékos terrorakció volt.

A legtöbb áldozatot követelő esemény a LaMia Bolivia Avro RJ85-ösének lezuhanása volt, ez esetben egyébként a vizsgálók előzetes jelentése igazolja a feltételezést, miszerint a gép valóban elégtelen mennyiségű kerozinnal indult útnak Kolumbia felé, illetve amennyit beletankolhattak, az nem lehetett az előírásoknak megfelelően elég erre a repülésre.

Ugyancsak a nem szokványos balesetek közé tartozott, de az ASN adatbázisában szerepel, merthogy polgári üzemeltetésű gépről van szó, az orosz IL-76-os tűzoltógép katasztrófája, amely Szibériában járt szerencsétlenül. A balesetet szenvedett nagygépek sorát gyarapította a FlyDubai 737-ese, amely Rosztovban, és a PIA ATR-e, amely Karacsitól északra szenvedett balesetet, kisebb gép volt, de feltűnően sok, huszonhárom áldozattal a Nepálban szerencsétlenül járt Tara Air Twin Otterje.

A legsűrűbben előforduló típus a tizenkilences listán ugyanakkor a Cessna Caravan: öt alkalommal volt „főszereplője” emberéleteket követelő balesetnek, ami viszont azzal magyarázható, hogy ez ma a legelterjedtebb géptípus – amit a legrosszabb körülmények között, sokszor nem igazán kiépített repülőtereken, olykor veszélyes hegyvidékeken és kockázatos időjárási viszonyok közepette használnak. A típust érintő balesetek közül kettő történt Alaszkában, egy Kínában, egy Kolumbiában, és egy Mexikóban.

Ami a repülési fázisokat illeti, korábban a le- és felszállások jelentették a halálos balesetek körében a leggyakoribb szakaszt, ilyen balesetek történtek 2016-ban nagygépekkel is, de nem jártak halálos áldozattal. Most azonban érdekes módon az utazómagasságon történő repülés, illetve a megközelítés szakaszában történt a fatális események majdnem fele. Persze a kisebb gépekkel végrehajtott hegyvidéki járatok esetében utazómagasságban és süllyedés közben is komoly baleseti forrás az irányított földnek ütközés (CFIT), mint ahogy az történt például a nepáli gép esetében. Az pedig, hogy egy pokolgép esetleg utazómagasságban robban, az megint nem közvetlenül érinti a repüléstechnikát és a biztonságot.

Kifejezetten technikai hiba az eddigi adatok szerint a Svédországban lezuhant CRJ, a hajtómű-kiesés következtében tengerbe esett bangladesi An-26-os, a mexikói Caravan, egy Afganisztánban szerencsétlenül járt An-12-es, egy Kolumbiában lezuhant Caravan, talán a Máltáról felderítésre induló Swearingen, illetve a PIA ATR-e esetében lehetett kiinduló vagy fő oka a balesetnek. Vagyis a halálos baleseteknek csak mintegy egyharmada köthető a repülőgép vagy a hajtóművei problémájához.

Tegyük gyorsan hozzá: a legutóbbi nagy hullámokat vert katasztrófa, a Tu-154-es zuhanása Szocsinál ugyan szerepel az ASN adatbázisában, de nem része a statisztikának. Ugyan ez szinte mindenki számára a polgári légiközlekedés egyik fontos alaptípusa volt, a tengerbe esett példány azonban katonai lajstromjellel repült, tehát a balesete nem számítható a kereskedelmi légiforgalom eseményei közé. Az ASN a maga összefoglalójában a tizennégy személyesnél nagyobb, polgári lajstromjellel repülő gépek baleseteit veszi figyelembe, vagyis sem a légierők flottái, sem a General Aivation gépei nem tartoznak ebbe a körbe.

* * *