Repülni és tanítani: Szelestey Gyula nyolcvan éves

iho/repülés   ·   2022.10.08. 12:00
DSC_9352

„A pedagógusi pálya az egyik legszebb a világon, hiszen a jövő szakembereit képezzük” – a Tanár Úr több, mint 60 éve hódol a repülésnek.

A nyíregyházi repülőoktatásról szóló cikksorozatunk mostani részének főhősét a repülés berkein belül nem kell bemutatni, hiszen a csupa szív, ámde határozott Tanár Úr régóta segít pilótákat képezni a nyíregyházi felsőoktatási intézményben. Már Szolnokon is tanított, de csak Nyíregyházán majdnem hétszáz főiskolai hallgató képzésében vett részt. Azt, hogy mennyien kedvelik, mi sem bizonyítja jobban, minthogy több, mint 130-an voltak a meglepetés születésnapján.

(fotók: Tréner Kft.)

Mindig különleges születésnap az, amit meglepetésként szánnak barátaink, ismerőseink. Szelestey Gyula Tanár Úr számára a 80. születésnap biztosan ilyen lehetett, hiszen szeptember 23-án, a Nyíregyházi Egyetemen több, mint 130 vendég érkezett a világ minden tájáról. Volt kollégák, tanítványok, akik ma már különböző légitársaságoknál dolgoznak és sokan mások is fontosnak tartották, hogy ott legyenek. Azt eddig is tudtuk, hogy a Tanár Úr munkássága és életpályája figyelemreméltó és egyben mindenki számára példaértékű. Ötleteivel és alázatával sokat tett a nyíregyházi és az országos szinten folyó pilótaképzésért egyaránt. Így, méltán merülhet fel bennünk a kérdés, vajon tudjuk-e milyen kihívásokkal találkozott pályája során vagy mi a véleménye a repülés jövőjéről és múltjáról? Ezekről beszélgettünk Szelestey Gyulával, aki először 17 éves korában találkozott a repüléssel. Mint ahogyan sokan mások, ő is a repülőgép modellezéssel és a körrepülő gépek építésével kezdte meg repülős pályáját.

– Mióta van itt, Nyíregyházán?

– 1981 nyarán kerültem Nyíregyházára, ahol másfél éven keresztül a dr. Kesselyák Mihály által tervezett KM-400 kísérleti vitorlázó repülőgép dokumentációinak (rajzok, számítások) elkészítésében vettem részt. Az oktatást 1982. októberében kezdtem az akkori Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán, ahol 1999 és 2005 között tanszékvezetőként, majd nyugdíjas óraadóként is több tárgyat oktattam. A közben Nyíregyházi Egyetemmé fejlődött felsőoktatási intézményben ma már az egyetemi képzést az EU-s előírásoknak megfelelő ATPL(A) integrált képzéssel végzik.

– Miért szeret tanítani, mit szeret benne a legjobban?

– Már a BME-re történt felvételem során eldőlt, hogy pedagógusi pályán szeretnék majd elhelyezkedni, mivel a repülőmérnöki szakkal párhuzamosan elvégeztem a mérnök-tanári szakot is. Másodéves koromban társadalmi ösztöndíjas szerződést kötöttem a HM-mel, ezért végzés után, 1967-ben a szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskolára kerültem, ahol repülő-műszaki tisztjelölteket oktattam. Szabadidőm jelentős részét is a hallgatókkal töltöttem és talán akkor dőlt el, hogy a felsőfokú oktatásban szeretnék dolgozni, amikor a végzett hallgatók visszajelzései alapján sokan helyeselték azt, hogy mindig is követelmény támasztó voltam. Jó volt látni, hogy a magas elvárásoknak igyekeztek megfelelni és nagy részük egyetemi végzettséget is szerzett és igen magas beosztásokat értek el pályafutásuk során. Ketten pedig később egyetemi tanárok is lettek.

– Lehet tudni, hogy nagyjából hány pilótát képezhetett már ki?

– Csak Nyíregyházán körülbelül közel 700 főiskolai hallgató képzésében vettem-veszek részt és majdnem 300 szakdolgozatnál voltam konzulens. Jelenleg a Repüléselmélet, a Sárkányszerkezetek és rendszereik, a Helikopterek és a Repülésbiztonság tárgyakat viszem óraadóként.

– Említette, hogy korábban nagyon sokszor a szabadidejét is együtt töltötte a hallgatókkal, így biztosan jól megérti magát mai napig a fiatalokkal. Változtak azóta a hallgatók?

– Igen és elsősorban az előképzettségükben, valamint a motivációjukban látok különbséget. Annak idején még nem volt például olyan pályaalkalmassági vizsgálat, mint amilyen most van. Korábban csak évi hat főt vehettünk fel államilag finanszírozott képzésre és igen magas pontszámmal (440–460 pont) lehetett bekerülni a szakra. Az órákon és a reptéren is aktívabbak voltak és fegyelmi problémák sem igen fordultak elő. Most néha az az érzése van az embernek, hogy a hallgatók többsége úgy érzi: a befizetett magas tandíjjal együtt jár a diploma. Persze az alacsonyabb létszámnak köszönhetően ma már jobban meg lehetett ismerni a hallgatókat.

– Mit gondol, miért pont Nyíregyházára jelentkezzenek a fiatalok pilótaképzésre? Miért ezt az egyetemet válasszák?

– Elsősorban az 55 éves oktatási tapasztalat miatt. Az oktató-pilóták többsége Nyíregyházán végzett hivatásos pilóta. De mondhatnám azt is, hogy a BSc, vagyis alapképzési szinten, Magyarországon csak itt van 3,5 éves Repülőmérnök képzés. Ezen kívül folyamatosan bővítjük a képzési kínálatot: jelenleg is folyik 4 féléves posztgraduális képzés a diplomával rendelkezők részére. 2023 februárjában kívánjuk indítani a 4 féléves Légijármű-vezetés felsőoktatatási szakképzést, ami szintén ATPL(A) integrált képzés, de nem ad felsőfokú végzettséget. Az oktatáson kívül a körülményeket is meg kell említeni, például a repülőtér közel van az egyetemhez, ahol campus jellegű az elhelyezés, a Sandra hotelben pedig kétágyas mini garzonok vannak egészen elfogadható áron. De, ha valakinek még ez sem lenne elég, akkor Nyíregyháza egyet jelent ma már a fejlődéssel, amely a város kínálta sportolási, kulturális vagy éppen kikapcsolódási lehetőségeket is magába foglalja.

– Kinek a jelentkezését várja elsősorban?

 – Azoknak a jelentkezését várom leginkább, akik már hosszabb ideje (1-2 éve) készülnek erre a pályára. Pontosan tisztában vannak azzal, hogy egészségügyi alkalmassági vizsgán kell megfelelniük valamint a matematika és fizika tudásnak is magas szintűnek kell lennie. Azoknak is ajánlom, akik már kipróbálták a repülést, vagyis kimentek már egy reptérre, beültek egy kisgépbe, megnézték, hogy a szervezetük bírja-e a repülést „dobálós” időben is. Fontos, hogy a jelentkezőnek az angol nyelvtudása alapos és aktív legyen. De talán a legfontosabb az elhivatottság, vagyis a jelentkezőnek tudnia kell, hogy aki életpályának választja a repülést, az tudomásul veszi, hogy hosszabb időt kell a családjától távol, külföldön töltenie.

– Milyen előfeltétellel kell rendelkezni, hogy felvételt nyerjen valaki?

– Érettségivel rendelkező, 18 éves kor felett felső korlát nélkül várnak szívesen bárkit, de azt meg kell jegyezni, hogy abban az esetben, ha valaki diákhitel 2-vel akar élni, akkor a legideálisabb kor a szak elkezdésére a maximum 35. életév.

– Milyen a képzések légköre? Mit tud mondani az oktatókról?

– Kislétszámú képzések folynak és a hallgatók többsége a Sandra hotelben lakik, ezért a csoportok hamar összerázódnak. Jelenleg két főállású, három részmunkaidős egyetemi oktató és hat fő óraadó oktatja a szakmai és az elméleti tárgyakat. A szakfelelős pedig az a dr. Szilágyi Dénes, aki a BME után a nyíregyházi pilótaképzést is elvégezte és több, mint ezer óra repülési idővel rendelkezik.

– Ön szerint melyek a legnehezebb tárgyak a képzés alatt?

– Szerintem az első két félévben, az általam oktatott Repüléselmélet a legnehezebb, ami a későbbiekben több tárgyat is alapoz. Emellett talán a Navigáció és a Repülés előkészítése és tervezése tárgyak lehetnek azok, ahol a tanultakat a repülések során alkalmazniuk kell a hallgatóknak.

 – Mikor ülhet először repülőbe a hallgató a képzés során?

– Mindhárom képzési formánál az első vagy a második félév utáni nyári táborban kezdik el a hallgatók a repülést, amelynek a végére körülbelül 40-45 repült óráig jutnak a hallgatók, amiben már egyedüli útvonal repülések is vannak.

– Mennyi időbe telik, mire egy hallgatóból kereskedelmi pilóta lesz? Milyen lépései vannak?

– Rendszerint a low cost légitársaságoknál (Wizz Air, Ryanair) igyekeznek elhelyezkedni a nálunk végzett pilóták. A Wizz Airrel együttműködési megállapodása van az egyetemnek, mely szerint a viszonylag kevés repült óra ellenére behívják a végzetteket felvételi interjúra, és ha megfelelnek, akkor felvételt nyernek. Majd körülbelül három hónapos típusképzés és a 2-3 hónapig tartó line training következik, amelyek sikeres elvégzését követően folytathatják pályafutásukat kinevezett első tisztként, rendszerint nem magyarországi bázisról. A Wizz Air-nél 3-4 év gyakorlat és parancsnoki átképzés után lehet kapitányi beosztásba kerülni.

De természetesen vannak olyanok is, akik az egyetem elvégzése után különböző repülőgépes vállalkozásoknál helyezkednek el oktató repülőgépvezetőként és pár év után, több, mint ezer repült órával a hátuk mögött pályázzák meg az elsőtiszti beosztást.

– Mire lehet számítani a jövőben pilótaként?

– A járvány egy kicsit visszavetette a légiközlekedést, de aki el akar helyezkedni, az talál munkát. A Nyíregyházán végzett pilótákat hamar elkapkodják, hiszen nagyon jó az elméleti és a gyakorlati képzés is. A Wizz Airnél például igen komolyak a fejlesztési tervek és jelenleg könnyebb repülőgépet beszerezni, mint megfelelő számú és képzettségű pilótát találni. Másik nagyon jó példa az egyik tavaly januárban végzett hallgatónk, aki márciusban jelentkezett a Ryanairhoz és novemberben már a barcelonai bázissal első tisztként repült.

– Volt-e olyan, akinek nehezen ment, de mégis sikeres lett?

– Nem mindig az futja be a legszebb repülős karriert, aki a legjobb tanuló volt a főiskolán, itt sokkal többet számít a motiváció, a pálya iránti tisztelet és a továbbképzés iránti belső igény. Így volt több hallgatónk is, például a volt Malév vezető tisztségviselője, légügyi igazgató vagy kapitány a legnevesebb légitársaságoknál. Aki szereti a repülést és nemcsak megélhetésének forrásaként tekint rá, az szabad idejében is sokszor a repülőtéren található meg és szép eredményeket ér el a sportrepülésben vagy a repülés népszerűsítésében. Talán rájuk vagyok a legbüszkébb, hogy ilyen elhivatott pilótákat oktathattam.

– Ha van ilyen, akkor melyik a legrosszabb és a legjobb élménye vagy eseménye a pályája során?

– A legrosszabb repülős élményem még egyetemista koromban volt, amikor Budaörsön egy repülőgép a szemem láttára zuhant le körülbelül húsz méterre tőlem és a pilóta bent égett a repülőgépben. A modellező pálya dróthálójánál állva, tehetetlenül láttam, ahogy a repülőgép körülbelül öt perc alatt teljesen kiégett. Ennek ellenére a repülős pályát választottam és nem bántam meg, mégpedig azért nem, mert az életem során sok tehetséges pilótajelöltet taníthattam, akik jól megállják helyüket a polgári és a katonai repülésben egyaránt. Jó érzés, hogy a hallgatók, akár személyes problémáikkal is sokszor megkerestek és ahol lehetett, ott segítettem nekik. A pedagógusi pálya az egyik legszebb a világon, hiszen a jövő szakembereit képezzük és több közülük többre viszi a repülős pályán, mint a tanáruk és ez egy nagyon jó érzés.

Ha téged is érdekel a nyíregyházi pilótaképzés, akkor keresd fel a Tréner Flight Academy weboldalát: https://www.trenerkft.hu/

(X)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek