Sokkal több kerékpárt is gyárthatnánk, ha nem lenne alkatrészhiány
A kerékpározás népszerűségét tovább erősítette a koronavírus-járvány, ugyanakkor az alkatrészhiány az idén várhatóan visszafogja a magyarországi kerékpárgyártást.
Magyarországon 390 ezer kerékpárt gyártottak 2020-ban, ez nagyságrendben megegyezik az előző évivel. A járvány miatt már tavaly akadozott az alkatrészellátás, és Sipiczki Róbert, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke úgy látja, hogy az ellátási láncok működési nehézségei miatt az idén kissé vissza is eshet a hazai termelés. A gyártóknak már kényszerszünetet is kellett tartaniuk ebben az évben.
Európában, így Magyarországon is döntően a Távol-Keletről érkező alkatrészekből szerelik össze a kerékpárokat. A hazai gyártásban meghatározó cégek közül négy magyar tulajdonú, a Csepel, a Gepida, a Neuzer és a Koliken. Jelenleg a legnagyobb magyarországi gyártó a holland Accell Hunland, emellett elkészült a tajvani központú Giant cégcsoport gyöngyösi gyára, ahol az idén indul élesben a termelés. Ezek a vállalatok gyakorlatilag lefedik a teljes magyarországi gyártást, bár működik néhány kis manufaktúra is.
– A hazai kerékpárgyártás teljes árbevétele mintegy 130 milliárd forint volt 2019-ben, ez 5-7 százalékkal lehetett több 2020-ban – közölte Sipiczki Róbert.
A tavaly gyártott 390 ezer kerékpárból 280 ezer exportra ment, a legnagyobb felvevőpiac Németország, Hollandia, Ausztria és Svájc. A külpiacokra főként a felsőkategóriás termékek kerülnek.
A kerékpározás egyre népszerűbb Magyarországon, ezt jelzi az is, hogy tavaly csaknem 260 ezer új biciklit adtak el a hazai üzletekben az előző évi 225 ezer után. Az itthon gyártott kerékpárokból tavaly mintegy 110 ezer került hazai forgalomba, döntően középkategóriás termékek. A többi eladott kétkerekű importból származott, ezek között a legmagasabb kategóriától a legegyszerűbbig minden megtalálható volt.
Magyarországon a felnőtt lakosság hetvenegy százaléka szokott több-kevesebb gyakorisággal kerékpározni a Magyar Kerékpárosklub 2020-as országos reprezentatív felmérése szerint. Napi közlekedésre a felnőttek tizenhat százaléka használja a biciklit, de jelentős az eltérés régiónként. A Dél-Alföldön a legnagyobb ez az arány, harmincöt százalékos, míg a legkisebb, hat százalék Budapesten. Leginkább a fővárosi adatok mutatják a koronavírus-járvány miatti változást. Tavaly a budapestiek ötvenhét százaléka mondta azt, hogy hetente legalább egyszer-kétszer kerékpárra ül, a 2018-ban készült felmérés során viszont ez az arány még ötvenegy százalék volt.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
