Tragédiák figyelmetlenség és a szabályok megszegése miatt: tavaly újra emelkedett a vasúti balesetek száma – ötvenöten vesztették életüket
Az úgynevezett idegenhibás vasúti balesetek száma 2024-ben újra nőtt. Ezek azok a balesetek, amik a vasúttársaságnak fel nem róható okból: a közlekedés többi résztvevőjének hibájából – például a KRESZ be nem tartása miatt – következnek be. Nagy sebességgel közlekedő, súlyos vasúti járművekről lévén szó az ilyen esetek gyakran tragikus kimenetelűek. Tavaly ötvenöt halálos áldozatot követelt a figyelmetlenség és a szabályok megszegése, míg negyvenhatan szenvedtek súlyos, nem egyszer csonkolásos sérülést. Az áldozatokon túl minden baleset egyúttal trauma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen részese az eseményeknek. Nem utolsó sorban pedig a balesetek forgalmi zavarokat okoznak egy-egy térség közlekedésében, illetve több százmilliós anyagi kárt a vasúttársaságnak.
2024-ben a figyelmetlen közlekedés és a KRESZ-szabályok megszegése miatt hetvenhat vasúti átjárós baleset történt – tizenöttel több, mint 2023-ban –, ebből tizennégy követelt emberéletet, és tizenhárom során sérültek meg súlyosan. Tizenhárom baleset könnyű sérülésekkel, harminchat pedig anyagi kárral járt.
Az év első hónapjában, ahogy a tavalyi évben is, minden baleset oka egy-egy rossz emberi döntés volt: a figyelmetlenség és a szabályok megszegése. Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel az előírt biztonsági szintnek. A MÁV hálózatán 2025-ben eddig hat baleset történt vasúti átjáróban – feleannyi, mint tavaly –, amelyek során két ember életét vesztette, egy súlyos, egy pedig könnyű sérüléssel járt (a tavalyi év azonos időszakában tizenkét baleset történt, három súlyos és hét könnyű sérüléssel).
A MÁV hibájából vasúti átjáróban 2009 óta, több mint másfél évtizede nem történt halálos baleset. A vasúttársaság arra kéri a közlekedőket, hogy a vasúti átjárót mindig fokozott körültekintéssel közelítsék meg.
2024-ben drámaian sok halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó baleset oka a tiltott vasútüzemi területen tartózkodás, átkelés volt. Tavaly összesen hatvanhat gázolás történt, amik során gyalogosan, kerékpárral és elektromos rollerrel közlekedő személyeket ütött el a vonat.
A villamos felsővezeték okozta áramütés tavaly egy áldozatot követelt, és két esetben súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott.
Huszonegy utas döntött úgy, hogy az életét kockáztatva leugrik a mozgó vonatról. Az értelmetlen balesetekben összesen harmincnyolcan vesztették életüket és harmincketten súlyosan megsérültek.
2024-ben a MÁV hálózatán százhárom ember vetett véget az életének a síneken, és tizenöt öngyilkossági kísérlet történt.
Múlt héten az egész országot mélyen megrázta az a szörnyű tragédia, ami során egy anya gyermekével a karján hozta meg a végső döntést, és a vonat elé lépett. A hasonló esetek sajnálatos módon egyáltalán nem ritkák, pedig van segítség. Ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálat várja a hívásokat a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámon. Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjük, olvassa el ezt az oldalt, mielőtt kárt tenne magában. Ha másvalakiért aggódik, ezen az oldalon talál tanácsokat, mit tud tenni.
Minden baleset trauma az áldozatok családjainak, a sérülteknek és a hozzátartozóknak, de nehezen feldolgozható emberi dráma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen és tehetetlen részese szerencsétlenségnek. Nem utolsó sorban pedig a figyelmetlenségből, tragikus döntésből vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt bekövetkező balesetek jelentősebb mértékben zavarják meg egy-egy térség, akár az egész ország közlekedését, késésekhez, akár járatkimaradásokhoz is vezetnek.
A MÁV elkötelezetten küzd a balesetek számának csökkentése érdekében. A 2022-ben elindított Érj haza biztonságban! kampány részeként a vasúttársaság legújabb ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő podcastjában Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója közreműködésével mutatja be a vasút veszélyeit és a balesetek bekövetkezésének okait, a fizika törvényszerűségeivel alátámasztva.
„Mozdonyvezető vagyok, és nyolc embert ütöttem el” – ezzel a mondattal vonja magára Molnár Péter pillanatok alatt a fiatal hallgatók figyelmét az előadásai során. A podcastból megtudhatjuk azt is, hogyan szemlélteti egyszerű módszerrel a diákoknak a vonat fékútjának hosszát. „A fizika egy objektív tárgy, a tudatunktól függetlenül van. Akár menőzni akarunk, akár nem, az működik. Ezt tudomásul kell venni” – magyarázza Härtlein Károly, aki rámutat: aki felmászik a vasúti kocsi tetejére, a fizika törvényszerűségei miatt nem kerülheti el a felsővezeték okozta – halálos, vagy súlyos, gyógyíthatatlan – égési sérüléseket.
Egy-egy baleset szerencsétlen kimenetele akár jelentős, elhúzódó helyreállítással járó károkat is okozhat, így az ütközések száma nem feltétlen arányos a vasúttársaság kárelhárításra fordított költségeivel – de mindenképp elrettentő az összegek nagysága. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó, 2022-ben megközelítőleg félmilliárd, 2023-ban hozzávetőlegesen 150 millió forintos kárral volt kénytelen számolni. A kárérték 2024-ben megközelítette a 200 millió forintot.
A vasúti átjárós balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért a MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a szabályokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
- A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
- Biztosított vasúti átjárón csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
- A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 kilométer/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
- Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
- A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!
Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít.
A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.
A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.
A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.
A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak, amelyeket például a vonatjegy megvásárlásához, a várakozáshoz, a vonatra szálláshoz vagy az utazáshoz használhatnak.
A járművek haladása közben jelentős légellenállást kell leküzdeniük, ami azzal jár, hogy a környezeti levegőt tolva maga előtt, mellett egy örvényhatással halad. Ez az örvény hatás függ a járművek méretétől, sebességétől. Ekkor történhet meg, hogy ez a hatás berántja, vagy kilöki az azon a területen belül tartózkodó személyt. Ahol ez az örvényhatás már nem érvényesül, és biztonsággal lehet tartózkodni a haladó járművek mellett, azt nevezzük elsodrási határnak.
A tiltott helyen tartózkodás miatt bekövetkezett balesetek a vasúti utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli vasútüzemi területeken történnek (például a peronok mellett húzódó sínek, a nyílt vonal (pálya), a rendezőpályaudvarok vagy akár azok a figyelmeztető táblával ellátott szolgálati átjárók, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazottak használhatnak).
A villamos felsővezeték megközelítése is életveszélyes, a felsővezetéken keresztül az energiarendszer által táplált villamos ívkisülés veszélye már két méteres megközelítési távolságtól fennáll, amely áramütést, súlyos vagy életveszélyes égést okoz. A felsővezeték, illetve a felsővezeték-hálózat más részeinek (oszlopok, kapcsolók) érintése is életveszélyes. A vasúti felsővezetékben 25000 voltos nagyfeszültséget használnak a vonatközlekedéshez.
A sínre helyezett tárgy súlyosan veszélyeztetheti a közlekedő vonatok biztonságát, amely akár azok szolgálatképtelenségét, szélsőséges esetben siklását is okozhatja. A sínre helyezett tárgy észlelését követő vészfékezés következményeként az utasok és a vonat személyzete is megsérülhet. A mozdonyvezetőnek minden ilyen esetben meg kell állnia, hogy meggyőződjön arról, nem történt-e gázolás, valamint hogy keletkezett-e, és ha igen, milyen mértékű az anyagi kár. Az esemény okozta – akár 30–40 perces – időkiesés jelentős késéseket okozhat a vasúti közlekedésben, ezáltal akár utasok százainak célbajutását akadályozhatja. Az ilyen jellegű cselekményeket minden esetben feljelentés követ, amelyet a rendőrség büntető eljárás keretében vizsgál.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
