Újra az álom bűvöletében: már megrendelhető a repülő autó

Megint pezseg a szak- és főképp a nem szaksajtó a repülő autóktól, időről időre előkerülnek az újabb és újabb konstrukciók, hogy megvalósítsák végre az emberiség álmát, ami mondhatni azóta létezik, hogy mind a repülés, mind a közúti járműgyártás komolyan felfutott: ez az igazi kihívás, ami igazából még, tegyük hozzá, sokaknak hozzáférhető, gazdaságos formában még nem valósult meg, mert a repülés és a közúti közlekedés feltételrendszerét és követelményeit nem könnyű összeegyeztetni. Kétségtelen, a modern alapanyagok és a kisméretű, de nagyobb teljesítményű hajtóművek sokban segítenek, ez magyarázhatja a mostani bőséget a koncepciókban.

Ami felpörgette mostanság a médiavilágot, az a szlovák AeroMobil nevű cég terméke, amit a monacói Top Marques autókiállításon mutattak be: noha általában egy vadonatúj konstrukció prototípusáról beszélnek, valójában ez egy már jó néhány éve létező koncepció újabb megvalósulása. Mint arról beszámoltunk, a tolólégcsavaros, ikervezérsíkos, hátrahajtható szárnyú konstrukció első példányát 2013-ban mutatták be, de ez a gép sajnos 2015-ben balesetet szenvedett, a nyitrai repülőtéren bedugózott és csak a ballisztikus mentőrendszer révén maradt életben a konstruktőr-pilóta, Stefan Klein.

Az akkori változatot a könnyű sportgép (LSA) kategóriában száz lóerős Rotax-motorral építették, és a jószág az akkori videófelvételeken nem tűnt túl stabilnak. Hogy ez a hasonló elrendezésű új példány, amit már a sorozatgyártás előszériája első gépeként hirdetnek, repül-e már, milyen kategóriában és pontosan milyen motorral akarják megszerezni hozzá a típusalkalmasságit, az a beszámolókból nem teljesen világos, a riportok is inkább foglalkoznak az egymillió euró fölötti árral, azzal, hogy már megrendelhető a gép és 2020-ra vállalja a gyártó a leszállítását, mint a gép paramétereivel.

A cég portálján olvasható, hogy a gépet a levegőben egy meg nem nevezett, 300 lóerős boxermotor hajtja, vagyis már nem a korábbi Rotax, miközben a földön hibrid-elektromos meghajtással mozog, egy-egy elektromotorral az első kerekeknél. A gép szárnyait három perc alatt lehet repülő üzemmódba kihajtani és rögzíteni, az ejtőernyős mentőrendszer haszna pedig már az első AeroMobil balesetekor bebizonyosodott...

Csak a történelmi hűség kedvéért: a hátracsukható szárny ötlete nem új, így működik egy amerikai cég, a Terrafugia már valóban repülőképes gépe, a Transition. Mindkét konstrukció azt jelenti, hogy a gép autóként begördül a reptérre, ott pedig a többi repülőgéphez hasonlóan használja a gurulókat és a pályákat a fel- és leszállásra, a Terrafugiának ugyanakkor van terve helyből felszálló változatra is. Egy német cég is próbálkozik, a Carplane is szerepelt az iho/repülésben, azzal, hogy a szárnyakat ügyesebben rejti el az iker-törzsek között, de ez azt jelenti, hogy a vezető és utasa külön-külön kabinban üldögél.  Portálunk is bemutatta az Airbus koncepcióját az autó-helikopter összeállításra, ami azt jelenti, ugyanazt a kabint vagy egy négyrotoros drónszerűség repülteti, vagy egy négykerekes alvázra kerülve gurul a városban.

Hogy igazán igazságosak legyünk az úttörőkkel szemben, érdemes ide idézni korábbi cikkünket, amely a repülés hőskorától mutatta be a repülő autó kísérleteit, Glenn Curtiss gépétől az eddig egyetlen (kis)sorozatban gyártott Taylorcraft nevű típusig, ami a szárnyait gyakorlatilag utánfutóként húzza maga mögött. És még sorolhatnánk a régi és az új kísérleteket, szinte nincs hét, hogy fel ne bukkanna valami újdonság. Mostanság a feltételek sokkal inkább adottak a modern anyagokkal, meghajtási és vezérlő rendszerekkel, viszont a hatóságok is sokkal komolyabban veszik a biztonság szempontjait, hogy ha megvalósul a nagy álom, az ne váljék senkinek sem rémálommá.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!