Végállomás, felszállás! – feltámadhat a legendás ITC 600 csuklós autóbusz

Egy Baja melletti horgásztanyáról érkezik a BKV nosztalgiaflottájába az ITC 600 „ős-csuklós” pótkocsi része.

Mivel a típusból a 317 járműves sorozat selejtezése után egyetlen példányt sem őriztek meg, most nyílik először lehetőség, hogy újra életre kelljen a hazai buszgyártás és közlekedéstörténet egyik kikerülhetetlenül fontos járműve.

1951-től a BKV közvetlen elődvállalatának tekinthető Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) biztosította Budapest autóbuszközlekedését. A vállalat szakemberei hamar felismerték, hogy az 1952-től az utakon megjelenő Ikarus 60-asok kapacitása nem elegendő, hogy az egyre növekvő utasszám mellett kielégítse a háborús sokkból addigra felocsúdott főváros közösségi közlekedési igényeit. A kihívásra adott első válaszként 1954-től pótkocsit csatoltak az Ikarus 60-asok után, megalkotva ezzel a csuklós busz közvetlen ősét. Jóllehet, a pótkocsi használata számos kérdésre választ jelentett, a mérnököknek tisztán látszott, hogy jobb megoldásnak is léteznie kell.

Mivel az Ikarus gyárban nem talált érdeklődő fogadtatásra a csuklós busz ötlete, 1960 novemberében a FAÜ szakemberei Gyömrői úti főműhelyükben egy MÁVAG Tr 5 alapú pótkocsiból és egy Ikarus 60 alapú gépes részből „ITC 600” típusjellel megépítették a vállalat egyedi tervezésű csuklós prototípust. A 15,7 méter hosszú új busz az eltérő alapok ellenére szép, egységes megjelenésű jármű lett a két felhasznált típus hasonlóságainak köszönhetően.

1961-ben megindult a házi, belső üzemi sorozatgyártás, amelynek során 148 leselejtezett MÁVAG buszt használtak fel, majd 1963-tól már a pótkocsi részt is Ikarus 60-as típusból készítették. Az ITC 600-ból összesen 317 készült, utolsó példányai pedig trolibuszként még 1976-ban is utasforgalomban közlekedtek.

A BKV Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatóságának (ATÜI) értékmentést szívükön viselő kollégái május végén izgalommal vegyes megdöbbenéssel tudták meg, hogy egy Baja melletti horgásztanya vashulladékként elbontásra ítélt bódéja nem más, mint egy megmaradt belső alkatrészeiben is eredeti állapotú ITC 600-as pótkocsi-felépítmény. Beindult a riadólánc, és a szenzációs lelet hamarosan az autóbusz-ágazat egyik telephelyére került. Egy gépes első részről, amely az ország egy távoli pontján fészerként szolgált, már korábban tudomása volt a szakembereknek. A vontatónak alapot adó járműrész fészerből újra autóbusszá válva szintén telephelyünkre költözött.

Terveik szerint hamarosan megkezdhetik az „ős-csuklós” hiányzó alkatrészeinek beszerzését és a jármű megépítését. Ha elkészül, egy szép napon a hazai csuklós buszok őse is felsorakozhat a BKV nosztalgiaflottájába a busz- és járműtörténet-rajongók nagy örömére!