Villamossal a muzsikusok városában – II. rész

Mészáros Gergely   ·   2011.10.10. 12:30
cimkepCRW_4191

A félmilliós városállam villamoshálózatának történetével és az ott közlekedő járművekkel előző részünkben ismerkedhettek meg, következzen a hálózat bemutatása! Jelenleg mintegy 85 kilométernyi kétvágányú pályán közlekednek a fehér alapszínű villamosok. A hálózaton három főbb csomópont, ezen belül két nagyobb és egy kisebb alakult ki. A főpályaudvart két kivétellel az összes viszonylat érinti, belvárosi párja a Domsheide, amely lényegében egy elnyújtott grand union kereszteződés. Azaz itt minden irányból minden irányba el lehet kanyarodni, bár a lehetőségek egy része csak üzemi kapcsolat. A harmadik csomópont igazából csak egy keresztezés, amely az Am Brill névre hallgat. Itt viszont gyalogos-aluljáró segíti a mozgásukban nem korlátozottak átkelését. Valamennyi viszonylat átmérős jellegű (azaz a város két átellenes végét köti össze) és a háromból két csomópontot érint.

Az egyik legnagyobb brémai csomópont a Domsheide<br>Kattintásra galéria nyílik!

Kelet–nyugati irányban a legfontosabb vonal a keleti részen fekvő Sebaldsbrück és a nyugati Gröpelingen közötti kapcsolatot biztosító 2-es és 10-es viszonylat. Előbbi a város egyik legfontosabb sétálóutcáján és a Domsheidén halad keresztül, a másik pedig a főpályaudvart érinti. Ezt egészíti ki a 3-as vonal, amely Gröpelingent a kikötői területeket érintve köti össze a belvárossal, nyugat felé pedig Weserwehr csendes, kertvárosias városrészében ér véget.  A 3-asnak 2006-ban egy új szakaszát adták át, amely a tengerentúli kikötő használaton kívüli részét, egyúttal a város egyik fejlesztési területét tárja fel. Ez nem egy hosszabbítás volt, hanem a várost egy másik útvonalon keresztül éri el a villamos. Mivel itt egy még használatban levő iparvágány is van, az azonos nyomtáv ellenére fonódott vágányt lehet látni. Így nem kellett váltókat beépíteni, illetve a biztosítóberendezés is egyszerűbb lehetett. A régi vonal is megmaradt, de csak a város felé vezető irányban van rajta rendszeres forgalom, a 3S gyorsjárat néhány reggeli menete használja.

Brémában is felmerült a metróépítés, de nem teljesen föld alatt vezetve, hanem jelentős részben felszínen. A tervből végül nem lett semmi, de néhány villamosvonal külső szakasza ennek megfelelően épült ki. Huchting felé néhány megállóban külön szintben megközelíthető metrószerű peronokat láthatunk ennek tanúságaként. Mindemellett Osterholz és Arsten felé is épültek elkülönített pályás villamosvonalak.

Észak–déli irányban két fő vonala van a brémai hálózatnak. Az egyik – a 6-os számot viselő – a repülőteret köti össze az egyetemvárossal, a másik pedig az északi Borgfeld és a déli Arsten között közlekedik. Utóbbin a 4-es, 5-ös és 4S jelű viszonylatok járnak. Mindkét vonalon csúcsidőben ötpercenként jön a villamos, csúcson kívül pedig tíz percet kell várni, ha esetleg az orrunk előtt ment volna el. Az egyetemi időszakon kívül kivétel a 6-os, amelyen ilyenkor csúcsidőben hatperces követéssel járnak a villamosok.

A városban sok helyen épültek füves pályák, főleg az utóbbi idők hosszabbításainál alkalmazták ezt a megoldást. A német villamosüzemekhez képest érdekesség, hogy viszonylag sok helyen van megállóperon, nem annyira általános az úttestről való felszállás. Ez az alacsonypadlós villamosok előnyeit is nagyban kihangsúlyozza.

A villamoshálózat bővítése jelenleg is folyik. 2012-ben az 1-es vonal hosszabbodik Osterholztól első ütemben Nußhornig, majd Mahndorf vasútállomásig. A 4-es villamos a jövőben Borgfeld végállomástól a közeli Lilienthal kisvárosig kap új pályát, miután ezt 2010-ben megszavazta a város. Igaz, ugyanezt egy évvel azelőtt egyszer elutasította – hiába, ott sem megy minden olyan egyszerűen, mint ahogy innen látszik. Huchtingtól két irányba is hosszabbítanák az 1-es és a 8-as vonalat: az egyik irány a városrészt tárná fel jobban, a másik irányban pedig a BSAG (a város közlekedési vállalata) által megvásárolt Bremen-Thedinghauser Eisenbahn vasútvonalán a karlsruhei modell alapján Weyhe városáig járnának a villamosok. A 2-es és 10-es vonalak Sebaldsbrücki végállomásától szintén két irányban lennének meghosszabbítva: egyrészt a Mercedes közeli gyára kapna villamoskapcsolatot, másrészt az Osterholzer Heerstraße irányába vezetne egy leágazás. Ezekkel együtt a brémai villamoshálózat továbbra is a legnagyobbak közé fog tartozni az országban.

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Magyar tulajdonba került a Dunakeszi Járműjavító Kft.

iho/vasút   ·   2022.06.29. 15:00

A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. megszerezte a TMH International AG tulajdonrészét a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t birtokló TMH Hungary Invest Zrt.-ben, ezzel a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű vállalat teljes egészében magyar tulajdonba került.