WikiLeaks-botrány F-16-os szállal
A most nyilvánosságra hozott elektronikus levelezés is a texasi Strategic Forecasting polgári hírszerző és elemző vállalattól ellopott adattömegben lapult meg. Egy nem azonosított forrás azt az információt küldte haza az elemzőknek, hogy értesülései szerint Csehország ultimátumot küldött az amerikai kormánynak. Amennyiben az ország nem kap fontos szerepet az amerikai felügyelettel és segítséggel felépülő európai rakétavédelmi rendszerben, vagy nem vásárolhat olcsón Lockheed Martin F-16 Falcon vadászbombázó repülőgépeket, akkor Csehország nem hajlandó semmilyen, Európán kívüli műveletben részt venni az Egyesült Államok partnereként. Ha viszont a két kívánságból egy teljesült, továbbra is bármilyen műveletnél lehet számítani a cseh támogatásra és részvételre.
Csehország felindultsága érthető: az ország a mai napig tart Oroszország katonai és politikai hatalmától, ráadásul cserbenhagyásként élték meg, hogy Barack Obama elnök 2009. szeptemberében elvetette a nagy cseh belpolitikai csatározásokkal elfogadtatott Brdy mellett felépítendő radarállomás tervét. Az ország emellett a közeljövőben lesz kénytelen dönteni a JAS-39C/D Gripenek lízingszerződésének lejárat utáni időszak légierő-fejlesztéséről is. Az addigi információk szerint a 2015-ben lejáró tíz esztendős szerződést – magyar mintára – Csehország is meghosszabbítaná. A most nyilvánosságra került levél, mely 2011. szeptember 2-án íródott, prágai és washingtoni forrásokra, így a washingtoni cseh nagykövetre hivatkozva viszont arról szól, hogy Csehország nem csupán saját magának próbált meg kizsarolni kedvező árú amerikai vadászbombázó repülőgépeket, hanem egyfajta kelet-európai összefogásban is gondolkodott.
Ez annál is érdekesebb, mert a már létező Visegrádi Együttműködés (más néven Visegrádi Négyek, azaz Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) néven ismert kezdeményezés katonai területen gyakorlatilag minimális eredménnyel járt. A leglátványosabb fiaskók ráadásul éppen a légierőhöz kötődik: sikertelen maradt a mind a négy ország által üzemeltetett Mil Mi-24 Hind helikopterek közös modernizációs programja és természetesen az összefogás helyett mind a négy ország egyedül küzd a vadászbombázó repülőgépek beszerzésével, üzemeltetésével. Igaz, a négy ország közül toronymagasan emelkedik ki a honvédelmet nagyon komolyan vevő Lengyelország, mely a térség katonai nagyhatalmává vált, többek között a 48 darab F-16C/D Block 52-es Falconnak köszönhetően. Az együttműködés hiányát kiválóan mutatja, hogy még a két Gripen-üzemeltető, azaz Csehország és Magyarország is képtelen volt együttműködni a szinte párhuzamosan futó beszerzéseikben. S bár voltak felröppent ötletek azóta is az együttműködésre, ezeknek érdemi következménye nem lett.
A nyilvánosságra hozott levél értesülései szerint Csehország mégis azt tervezte, hogy öt vagy hat közép-európai ország közösen összefogva egyetlen, nagy gépszámú megrendelést adna le a Lockheed Martinnak, így nagyobb árengedményt lehetne kicsikarni a gyártótól. A 85 gépes flottából Bulgária, Magyarország, Románia, Szlovákia és talán a meglévők mellé újabb gépeket vásároló Lengyelország kapna. Közösen történne a kiképzés és a karbantartás is, így míg az egyik országban amerikai pilóták segítségével a kiképzés történne, addig egy másik államban pedig a repülőgépek javítása, továbbfejlesztés e történne, szintén amerikai részvétellel. Így szorosabbá válna a kelet-európai NATO-tagországok és az Egyesült Államok viszonya.
Ennek fényében már akár egy kicsit másképp is festhet az a nemrég tett bejelentés, mely szerint az Amerikai Légierő Európában működő parancsnoksága (USAFE) felállítja az első, állandó amerikai alakulatot Lengyelországban. Az alakulat F-16C/D Falconokkal és C-130 Herculesekkel rendelkezik majd, melyeket váltásokban küldenek majd Lengyelországba. A gépek és hajózóik egy-két hetes közös gyakorlatokon, kiképzéseken vesznek részt a Lengyel Légierővel közösen. A tervek szerint a földi lépcsőt 10 szakember képezi majd, akik viszont egy évig állomásoznak majd Lengyelországban. A tervek szerint az első váltás már 2012-ben megérkezik Lengyelországba. Az USAFE jelezte: nem tervezik állandó amerikai légitámaszpont kiépítését az országban.
