A teljes magyar logisztikának fontos a Gubacsi híd megújítása

A műtárgyon Magyarország vasúti áruforgalmának tíz–tizenöt százaléka halad át, a Csepeli Szabadkikötő és a főváros déli logisztikai övezete rajta keresztül kapcsolódik a hálózathoz.

Üdvözli és támogatja a Gubacsi vasúti híd újjáépítését lehetővé tevő kivitelezői szerződés aláírását a NiT Hungary, úgy vélik, a beruházás nemcsak egy régi adósságot rendez, hanem konkrét bizonyítéka annak a közös szakmai munkának, amit a fuvarozói érdekképviseletek és a kormányzat 2026 nyarán elindítottak.

Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára elmondta: a Gubacsi híd újjáépítése jó irányba tett lépés, ami a magyar logisztika egészének kedvez. Úgy véli, az igazi eredmény akkor születik meg, ha a vasút és a közút partnerségben, egy összehangolt intermodális rendszerben működik, hiszen az áru a gyárkaputól a raktárig, a raktártól a boltig végül közúton érkezik meg. Üdvözlik, hogy a júliusban megkezdett közös munka konkrét beruházásokban is testet ölt.

A Gubacsi hídon 2014 óta öt kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, ami komoly kockázatot jelentett a hazai vasúti teherforgalomnak. A nettó 21 milliárd forintos beruházás során a HE-DO Kft. 2029 végére új acélszerkezetű vasúti hidat épít Pesterzsébet és Csepel között. A projekt a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv (BGVT) első nagy, hardverszintű lépése; a 3 ezer 550 milliárd forintos, tízéves program egyik kimondott célja a közúti teherforgalom egy részének vasútra terelése.

A modernizált vasúti kapcsolat és a közúti fuvarozás nem egymás versenytársai, a számok szerint mindkettőre szükség van. A Csepeli Szabadkikötőbe érkező konténerforgalom kétharmada, cirka 65 százaléka közúton jut el a magyar gazdaság szereplőihez, a vasút körülbelül 35 százalékot kezel.

A magyar belföldi áruszállítás nagyjából 76 százaléka közúton zajlik, a tehervonatok körülbelül húsz százalékot cipelnek, vízen és egyéb módokon pedig cirka négy százalék zajlik. Ennek értelmében a közúti fuvarozás továbbra is a hazai áruszállítás gerince – a Baross-terv céljainak elérése csak a két ágazat együttműködésével lehetséges.

A közúti logisztika

• 5,5 százalékot tesz hozzá a magyar GDP-hez,
• körülbelül 12 ezer 900 közúti fuvarozócéget foglalkoztat, cirka kilencven százalékuk kis- és középvállalkozás,
• nagyságrendileg 130 ezer főt alkalmaz,
• összesen 79 ezer 600 tehergépjárművel vagy nyergesvontatóval.

A NiT Hungary júliusban kezdeményezte azt a szakmai egyeztetést, amin Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter fogadta a fuvarozói és logisztikai érdekképviseleteket. A megbeszélésen a NiT Hungary átadta tízpontos szakmai javaslatcsomagját, aminek nyomán öt közös munkacsoport indult el, köztük az Intermodális és M1 munkacsoport, aminek első, augusztus 5-i ülésén a Csepeli Szabadkikötő és a terminálok kiszolgálása is a napirenden szerepelt.

A NiT Hungary elismeréssel nyugtázza, hogy a szakmai párbeszéd konkrét kormányzati döntésekben és beruházásokban folytatódik. Ez a fajta közös munka szolgálja hosszú távon a magyar gazdaság versenyképességét, a hazai fuvarozó vállalkozások megélhetését.

Írásunk a NiT Hungary hivatalos kommünikéje alapján készült.

(Nyitóképünkön a vasúti és közúti forgalmat egyaránt kezelő Gubacsi híd. Kép forrása: NiT Hungary)