Eurostar–Thalys összeolvadás: csak egy maradhat

Folytatódik a két nagysebességű vasúttársaság egyesülése; az Eurostar márkanevet viszik majd tovább, a központ Brüsszelben lesz.

Az összeolvadást követően a vállalat részvényeinek nagy részét a francia nemzeti vasút SNCF tulajdonában lesz, a belga nemzeti vasút SNCB/NMBS 18,5 százalékot kap – erősítette meg a napokban az SNCB vezérigazgatója, Sophie Dutordoir a Connecting Europe Express brüsszeli látogatásakor. Az erőforrások összevonásának folyamata várhatóan még legalább két évet igénybe fog venni.

A két nemzetközi nagysebességű vasúti szolgáltató az SNCF irányítása alatt üzemel tovább jogilag, de már egy új holding alatt, melynek többségi tulajdonosa 55,75 százalékkal a brüsszeli központú SNCF Voyageurs. A Thalys márkanév várhatóan két–három éven belül megszűnik, a vonatok Eurostarként futnak tovább. Az összeolvadást követően a vállalat a 2019-es eredményeket figyelembe véve 1,6 milliárd eurós (bő 550 milliárd forintos) bevétellel és évente 18,5 millió utassal számolhat; a Thalys 1,1 milliárd eurót (közel 400 milliárd forintot) és 11 millió utas, míg az Eurostar 500 millió eurót (körülbelül 170–180 milliárd forintot) és 7,5 millió utast könyvelhetett el.

A Londont Franciaországgal és Belgiummal összekötő Eurostar, valamint az eredetileg Párizs és Brüsszel között üzemelő Thalys hasonló üzleti profillal rendelkezik. Az Eurostar 1994. november 14-én indította el vonatait, melyek a londoni Waterloo állomás, a párizsi északi pályaudvar (Gare du Nord) és a brüsszeli Midi állomás között közlekednek. A társaság tulajdonosa 2010 óta a londoni székhelyű Eurostar International Limited (EIL), mely ötvenöt százalékban az SNCF, harminc százalékban a kanadai Caisse de dépôt et placement du Québec (CDPQ) bank, tíz százalékban a Hermes Infrastructure, öt százalékban pedig az SNCB tulajdonában áll. A francia-belga szolgáltatást eredetileg a Párizsból kiinduló nagysebességű LGV Nord vonalon történő közlekedésre hozták létre, az első járatok huszonöt éve, 1996 júniusában indultak. A hálózat azóta jócskán kibővült, teljesen nemzetközivé vált: átér Hollandiába (Amszterdam) és Németországba (Köln, Dortmund) is, Franciaországban pedig Marseille-ig, Lille-ig és Bourg-St-Maurice-ig nyújtózik.

A két társaság együtt 75 millió európai lakost szolgál ki közös nagysebességű vasúthálózaton, Londontól Párizson és Amszterdamon át Kölnig. Az elmúlt évek során mindkét vállalat elérte a csúcsot, ezért új növekedési piacok után kutatott. 2018 áprilisa óta az Eurostar már Amszterdamot is eléri, a Thalysszal közös útvonalon. A koronavírus-pandémia okán tavaly tavasszal életbe léptetett súlyos korlátozások mindkét vasúttársaság növekedését érzékenyen érintették, annyira, hogy idén májusban az Eurostar a csőd szélére került, egy tőkeinjekcióval azonban megmentették. Az egészségügyi korlátozások enyhülésével a forgalom ha lassan is, de egyre növekvő pályára lépett, a 2019-es szintet azonban még nem éri el.

A komoly válságok gyakran lehetőséget adnak a dolgok újragondolására. Jóllehet, a két társaság fúzióját magába foglaló Green Speed projektet még a Covid19-járvány előtt találták ki, a nagysebességű vasút már a következő néhány év alatt megváltozhat. Jó példa erre az SNCF spanyolországi megjelenése az Ouigóval, valamint a Thello-vonatok érkezése a Milánó–Lyon–Párizs tengelyen. Sőt még az is lehetséges, hogy a Deutsche Bahn (DB) is elkezdi a terjeszkedést a jövőben. Ezek további érvként szolgálnak a nagysebességű vonatok megszilárdítására a Benelux-államokban, Franciaország északi részén és Angliában, vagyis azokban a térségekben, ahol az SNCF továbbra is piacvezető szeretne maradni.

Az egyesített Eurostar flottájához körülbelül ötven TGV-vonatra van szükség. Azt jelenleg még nem tudni, hogy a Thalys-szerelvényeket hosszú távon lecserélik-e, mivel a Thalys az eredeti motorvonatain felül sosem rendelt új vonatokat. Nem úgy az Eurostar: a társaság 2009-ben tíz, 2014-ben pedig további hét Siemens Velaro e320-as motorvonatot vásárolt, a 320 kilométer per órás tempóra képes szerelvények első példányai 2015 novemberében álltak forgalomba. Az új e320-asokkal viszont ki lehet majd váltani a Thalys néhány már koros TGV-Réseau (TGV-R) vonatát. Másfelől a Brexitet magába foglaló vámműveletek természetesen továbbra is érvényben maradnak a Nagy-Britanniába irányuló forgalom részére. A jegyvásárlási rendszereket is összevonják, ami kedvezni fog az évente közel húszmillió utasnak – számol be a Rail Tech.

(Nyitókép forrása: Railway Gazette)