KSH: csökkenő belföldi áruszállítás
A belföldi áruszállítás volumene tizenegy, teljesítménye hét százalékkal csökkent tavaly, amit ellensúlyozott a nemzetközi áruszállítás volumenének öt, árutonna-kilométerben mért teljesítményének háromszázalékos növekedése; a helyközi személyszállítás utasforgalma stagnált, az utaskilométerben kifejezett teljesítmény viszont – a légi személyszállításnak köszönhetően – három százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.
Mivel a belföldi áruszállítás csökkenését a nemzetközi szállítás ellensúlyozta, az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmények kis mértékben, egy százalékkal emelkedtek 2011-ben.
Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 76 ezer volt, 25 százalékkal több, mint 2010-ben, ugyanakkor ezek csaknem 40 százaléka használt autó volt.
A KSH adatai szerint 2011-ben a szállított áruk tömege – 263 millió tonna – az előző évhez képest hat százalékkal, a vasúti két, a csővezetékes szállítás hét százalékkal növekedett, míg a közúti nyolc, a belvízi szállítás 28 százalékkal mérséklődött.
Az árutömeg 70 százalékát közúton, 18 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb, 89 százalék – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 51 milliárd árutonna-kilométer – 1 százalékkal emelkedett, a vasúti és a közúti szállítás teljesítménye 2 százalékkal nőtt, a csővezetékes 1, a belvízi 23 százalékkal csökkent.
Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 18, a csővezetékes tizenegy, míg a belvízi szállítás négy százalékkal részesedett.
A belföldi közúti áruszállítás volumene tizenkét százalékkal csökkent 2010-hez képest, míg a nemzetközi forgalom 16 százalékkal nőtt. A közúti áruszállítás teljesítménycsökkenését a járműállomány struktúraváltozása is okozhatja. A megfigyelésbe bevont 3,5 tonna teherbírás feletti gépjárművek egyre inkább a nagyobb távolságú, nemzetközi áruszállításban vesznek részt.
A KSH szerint a belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipari termelés továbbra is csökkenő tendenciája, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem tudott ellensúlyozni.
A teljes árutömeg 18 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző évi 14 százalékkal.
A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 69,7 ezer tonna volt, hat százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya a meghatározó, 78 százalék.
A nemzetközi személyszállításban 55 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 28, az autóbusz 17 százalékos hányadot képviselt.
A vasúton utazók száma összességében négy százalékkal nőtt. A légi személyszállításban az utasszám nyolc százalékkal, a teljesítmény 13 százalékkal nőtt 2011-ben.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 72 országgal lebonyolított utasforgalma 8,9 millió fő, ami kilenc százalékkal volt több, mint a 2010. évi. Ezt az utasforgalmat összesen 109,9 ezer, az előző évinél négy százalékkal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a Malév, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a British Airways volt tavaly. A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban – az utasok számát tekintve – Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Hollandia voltak – közölte a KSH.
A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye közel egy százalékkal nőtt 2010-hez képest, az utasszám lényegében nem változott. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 55 százalékos, az utaskilométert figyelembe véve 58 százalékos – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 48 százaléka Budapesten közlekedett.
A KSH adatai szerint 2011. december 31-én a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből a személygépkocsik száma valamivel kevesebb, mint három milliót tett ki.
Tavaly a Magyarországon forgalomban lévő személygépjárművek száma tovább csökkent, a többi gépjármű száma – a vontatók és motorkerékpárok kivételével, amelyeknél négy-négy százalékos növekedés volt – lényegében stagnált.
Tovább nőtt a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké 12, az autóbuszoké 14, a motorkerékpároké 17 év.
Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 2011-ben 76 ezer volt, ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz képest 25 százalékkal több. Az Opel, a Volkswagen és a Ford márkák adták együttesen az először forgalomba helyezett személy-gépjárművek harmadát.
Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 38 százaléka volt használt, míg ez a mutató 2008-ban mindössze 12 százalékot tett ki. Az első forgalomba helyezéseknél a gépjárműpark öregedése nemcsak a személygépkocsiknál, hanem az autóbuszoknál, motorkerékpároknál és tehergépkocsiknál is tovább folytatódott, egyedül a vontatók átlagéletkora csökkent – közölte a KSH.
