A Bell koncepciója sikeresebb lett, mint a versenytárs Sikorsky koax plusz tolólégcsavaros elrendezése.
Jövőre a B–21 első repülése, de még utána évek telnek a szolgálatba állításig. Kisebb gép, néhány kívülről látható különbséggel, de az igazi változások a digitális rendszerek.
A fejvadászat eddig sikeres volt, harmincan tanítják a kínaiakat a nyugati légierők képességeire és harci taktikáira. F-35-ös hajózó még nem akadt horogra.
Szomszédaink a Gripen helyett célozzák az ötödik generációs típust, annak ellenére, hogy a svéd harci gépek üzemeltetésének Ausztriában hagyománya van.
A Lightning II. túl a 750. példányon, a globális feszültségek erősítik az ötödik generációs harci gép iránti igényt.
Ki kellett dolgozni azt a rendszert, amely a rakományt elég magasra felemeli.
A brazilok maguk rakták össze eddig is a H125-ösöket, a lengyelek csaknem száz AH-64-est vesznek a szárazföldi haderőnek.
A Nagy Dagadt Csúnya Fickók százéves korukig repülnek majd, kevesebb füsttel, alaposan modernizálva. Miért nem cserélik a nyolc hajtóművet négy nagyobbra?
Gépek más társaságoktól, szűkíteni kell a hálózaton, ingajáratok a környező országokból. Typhoonok is vigyáznak a nagy esemény biztonságára.
Ha KC-390, akkor képes kell, hogy legyen üzemanyag átadására. Minden típushoz, beleértve a Gripent, külön vizsga kell. A légi üzemanyagfeltétel alapkövetelménye a mai modern harci gépeknek.
Hitelesnek tűnő részletrajzok: a gép szubszonikus lesz, hasonlóképp az amerikai konstrukciókhoz, de sokkal nagyobbnak ígérik.
A kínai légierő blokkolta a szokásos útvonalat, viszont a C-40B elég kerozinnal szállt fel a hatalmas kerülőre.
Az Atlas egy felszállásból húsz tonna vizet vagy oltóanyagot dobhat a tűzre, lassan és alacsonyan repülve, a feladathoz szükséges pontossággal.
Nem húsz, hanem 24 példányról kezdik a tárgyalásokat, az indokok egyike az együttműködés az egyre növekvő európai Lightning-közösséggel.
Mit tud és mit nem tud a saját konstrukció? Két zászló az első tesztgépen.
