A Flybe mentőövet kap, tiltakozik a konkurencia

A múlt héten a Flybe (az Egyesült Királyság legnagyobb regionális légitársasága) csődvédelmi megállapodást kötött az Egyesült Királyság kormányával, a többi vezető konkurens légitársaság viszont nagyonis elégedetlen. A Sky News szerint a megállapodás az Air Passenger Duty (Légiközlekedési adó) ideiglenes mentességéről szólt, aminek köszönhetően a Flybe-nak több mint 100 millió angol fontot (32,2 milliárd forintot) később kell rendeznie.

Sok versenytárs jogi lépéseket fontolgat a döntéssel szemben. Európa legnagyobb low-cost légitársaságának elnök-vezérigazgatója, Michael O’Leary, levelet írt Sajid Javid pénzügyminiszternek. O'Leary szerint a döntés nyilvánvalóan megsérti az állami támogatások szabályait, és a versenyjogokat. Továbbá azt javasolja, hogy a brit kormány terjessze ki az „adószabadságot” más légitársaságokra is. Úgy véli, hogy a légitársaság kétségtelenül kudarcot fog vallani, ha a támogatás megszűnik, és ha a Flybe összeomlana, a Ryanair elkezdené a működését az ex-Flybe repülőtereken.

De nemcsak a Ryanair aggódik a mentőakció miatt. A The Guardian szerint az International Airlines Group (IAG) tulajdonában álló British Airways panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz azzal az állítással, hogy a segítség megsérti az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat és „nyilvánvalóan közpénzekkel való visszaélés”, ami történik. Johan Lundgren, az easyJet vezérigazgatója elmondta: „Az adófizetőket nem szabad arra felhasználni, hogy egyes vállalatokat megmentsenek, különösen akkor, mikor jó anyagi háttérrel rendelkező cégek állnak mögöttük.” Az IAG nevében a British Airways még időben, Brexit előtt nyújtotta be a panaszt: az Egyesült Királyságra még az Uniós szabályok vonatkoznak, és akár eljárás is indulhat a brit kormánnyal szemben.

A londoni kabinet számos kritikát kapott azért, hogy miért menti meg most a Flybe-t, amikor 2019. szeptemberében bármiféle azonnali sürgősségi támogatás nélkül hagyta magára a Thomas Cookot, aminek a csődje miatt több mint 22 000 ember lett munkanélküli világszerte. Pontosan emiatt került sor az évtized legnagyobb hazaszállítási műveletére, amire rengeteg pénz ment el, például repülőgép wet-leasingelésére, hogy hazahozzák a külföldön rekedt brit állampolgárokat.

A kormány részéről erre az a magyarázat, hogy, amint Grant Shapps közlekedési miniszter kiemelte: a Flybe értékes szolgáltatásokkal kapcsolta össze a közösségeket, emiatt döntött úgy a kormány, hogy a légitársaságot meg kell menteni. A Reuters szerint a miniszterelnök is hasonlóképp érvelt. Boris Johnson kijelentette: „nem a kormány feladata, hogy közbelépjen és megmentse azokat a vállalatokat, amelyek egyszerűen bajba kerülnek, de látjuk a Flybe kétségtelen fontosságát az összeköttetés biztosításában az Egyesült Királyság egész területén.”

A Flybe-t a közelmúltban a Virgin Atlantic, a Stobart Group és a Cyrus Capital konzorcium vásárolta meg. Az új tulajdonos azt tervezi, hogy a Flybe az elkövetkezendő hónapokban Virgin Connect néven új márkanevet kap.

Ami a történet mögött meghúzódik: a regionális légitársaságok általános válsága, főleg Európán belül. A miértje igazán egyszerű, a kormányok, részben környezetvédelmi megfontolásból, egyre inkább a vasutat részesítik előnyben rövidebb távra a repüléssel szemben.

És az utasok is: a repülés egyes felmérések szerint ezer, más adatok szerint hatszáz kilométer alatt már lassabb, ha a teljes utazási időt számítjuk. A repülőterekre a városokból egyre körülményesebb kijutni, és továbbra is ajánlott a járat indulása előtt legalább két órával előbb megérkezni. A technika fejlődése természetesen a reptéri szolgálatok működésén gyorsít, mint például automatikus útiokmány ellenőrző rendszer, és az online check-in. De biztonsági ellenőrzésre továbbra is szükség van, és ha egyik országból a másikba repül valaki, akkor az okmányellenőrzés is lassítja a dolgokat. Viszont a vasút előnye az, hogy ezeket az órákat megspórolhatjuk, és ugyanennyi teljes utazási idő alatt a gyorsvasúton könnyedén, kényelmesen, netán előbb is eljutunk célállomásunkra, mint repülőgéppel.

A regionális utasok számának esése a jegyárak növekedésén túl a gazdasági konjunktúra gyengülésének és a nemzetközi kereskedelmi konfliktusoknak is tulajdonítható. Természetesen a trendeket, például amit az Eurostar forgalmának erős növekedése is jelez, érzékelik a nagyobb légitársaságok is. Amire például úgy reagál a KLM, hogy le is állít járatokat. Németországban a rövid távú vonalakra megnövelték a repülőjegyek adóját és előírták a minimális jegyárat, így a repülés drágábbá válik, a többletpénzt az állam a vasúttársaság jegyárainak csökkentésére költi.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!