AF-KLM: a neheze még hátra?
A francia–holland páros, az Air France/KLM ugyan egy vállalatként tevékenykedik már 2004. május 5-e óta, de a különbségek megmaradtak. A francia nemzeti büszkeségnek számító Air France nehezebb pénzügyi helyzetben van: a francia munkajog miatt sokkal költségesebb a vállalat üzemeltetése, elsősorban a munkabérek és a nehezen leépíthető, közalkalmazotti státusszal bíró munkavállalók miatt. Nemzetközi internetes fórumokon bukkant fel például az a hír, hogy a francia nemzeti légitársaság pilótái ugyanazért az éves fizetésért húsz százalékkal repülnek kevesebbet, mint például a Lufthansa-személyzetek.
A tavaly 59,5 millió utast szállító cég és holland párja 2014-ig 2 milliárd eurós költségcsökkentést akar végrehajtani. De a téma (francia bel)politikailag érzékeny volta miatt csak a 100 nap múlva esedékes francia elnökválasztás után fog igazán elkezdődni a remélt átalakítás. Ennek csupán az első lépcsője a most bejelentett költségcsökkentés. A teljes program az azonnali és a hosszabb távú intézkedések keveréke lesz majd, jelezte az AF-KLM közleménye. A gyorsan bevezetett változások egyike a most elrendelt, 2014-ig szóló munkaerő-felvételi stop és a munkabérek jelenlegi szinten történő befagyasztása.
A bejelentett flottakarcsúsítás ugyanakkor nem a jelenleg repülő gépek állományát érinti, hanem a megrendelt, de még le nem szállított repülőgépek esetén várható egyes szerződések újratárgyalása vagy felbontása. Így a több mint hatmilliárd eurós repülőgép-beszerzések teljes összege ötmilliárd alá csökken majd. Ez annál is érdekesebb hír, mivel alig két napja jelentette be a légitársaság-együttes és a Boeing Commercial Airplanes elnöke, hogy a korábban elhatározott 110 gépes szélestörzsűflotta-fejlesztésből aláírták a szerződést 25 Boeing 787-es Dreamliner megvásárlására és további 25 opciójára, a fennmaradó hatvan gép pedig a még fejlesztés alatt álló Airbus A350-es lesz.
Gyanítható, hogy az egymásnak ellentmondó bejelentések, a túlkapacitás és a flottabővítés mögött egyfajta előremenekülés koncepciója bújik meg: az AF-KLM a régebbi 747-es (és a hollandoknál MD–11-es) szélestörzsű gépeket akarják a 787-esekkel és 350-esekkel felváltani, ami valamennyivel kisebb utasszámot, viszont sokkal kevesebb kerozinfogyasztást jelent. Merthogy a légitársaságot az igényeket meghaladó kapacitás mellett a rekordmagasságú üzemanyagár is sújtja, az Air France-KLM elnök-vezérigazgatója, Jean-Cyril Spinetta erről is hangsúlyosan beszélt.
Az Air France-KLM adózás előtti bevétele 31 százalékkal csökkent 2011 harmadik negyedévében, így a vállalat 2011-ben várhatóan veszteséges pénzügyi évet zárt. A csökkenés oka a már említett üzemanyagár mellett az utasok számának a vártnál lassabb növekedése. A vállalat korábbi bejelentései szerint nullszaldót vártak 2011-től. A szakértők szerint komoly gondokat okoztak a Földközi-tenger térségében és Afrikában, a volt francia gyarmatok miatt hagyományosan erős társaságnak a 2011-es „arab tavasz” eseményei, illetve a különböző országok belpolitikai gondjai. Emellett még mindig érezteti pénzügyi hatását a Japánt sújtó cunami és a fukushimai atomkatasztrófa miatti visszaesés is.
Nem lesz ugyanakkor egyszerű keresztülvinni a megszorító intézkedéseket: a francia pilóták, utaskísérők és a kiszolgálást végző dolgozók nem csupán erős törvényi védettséget élveznek, de hagyományosan sztrájkra készek, ha érdekeikért kell harcolni. Nyilván emiatt nem esik szó a most közreadott tervben leépítésekről. Márpedig sokak szerint váltania kell az Air France-nak is: jobban beosztott, többet repülő pilóták és légutas-kísérők, alacsonyabb munkabérek, a „fapados” légitársaságokkal letarolt Európán belüli, rövid távolságú útvonalak helyett a nagy távolságú, interkontinentális járatok fejlesztése lenne szükséges a légitársaságnak, ha versenyképességét szeretné javítani.
