Állami segítség a Taromnak, uniós vizsgálat

Életképes lesz-e a társaság a továbbiakban további támogatások nélkül? Torzítja-e a segítség a piacot? Brüsszeli kétségek.

Közleményben jelezte kétségeit az Európai Bizottság a román nemzeti légitársaság tervezett átalakításához szükséges kormánytámogatás ügyében, és mélyvizsgálatot kezdeményez.  

Miután a közlemény nagy vonalakban áttekinti az előzményeket, köztük azt az állami hitelt, amit a járvány közvetlen következményeinek orvoslására adott a bukaresti kabinet, és azt a 36,7 millió eurót jóvá is hagyta a bizottság, a közlemény arról a 190 milliót, illetve az ehhez kapcsolódó terveket jelöli meg a vizsgálat tárgyaként, amely tőkeinjekcióból, közvetlen juttatásból és a válság-támogatásként szolgáltatott 36,7 millió leírásából állna össze.

A szerkezetváltási tervnek garantálnia kell, hogy a légitársaság helyreállítja életképességét további állami juttatások nélkül, maga a társaság is hozzájárul a végrehajtás költségeihez, és arra is garancia kell, hogy a tervnek, illetve a támogatásnak nem lesz piactorzító hatása. A mostani helyzetben az Európai Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy az állami támogatás megfelel-e az európai irányelveknek.

Ami a „mélyvizsgálatot” illeti, a Bizottság tisztázni akarja, hogy a szerkezeti átalakulás végbemegy belátható idő alatt, de hosszú távon képes-e további támogatás nélkül a társaság fenntartására. Kérdés, hogy a támogatás finanszírozásába bevont partnerek valóban rendelkezésre bocsátják a szükséges összegeket további költségvetési pénzek nélkül, és hogy mindez nem okoz bármiféle versenyelőnyt a más cégekkel szemben.

A román nemzeti légitársaság szerkezeti és pénzügyi problémái már bőven a járvány és a válság előtt a felszínre kerültek, aminek egyik jele a vezérigazgatók viszonylag gyors váltakozása volt a társaság élén. Legutóbb a tavaly júniusban kinevezett Mihăiță Ursu távozott egy év elteltével, helyét az első román űrhajós fia, Cătălin Radu Prunariu vette át, aki oktatókapitánya a légitársaságnak, de egyben tagja a Román Polgári Repülési Hatóság vezető testületének is.

A terv pedig, amely mellett Prinariu is letette a voksát, mérsékelt leépítés – 300 önként távozó alkalmazott – mellett komoly flottaváltást jelentene. Mint erről korábban beszámoltunk, a Tarom jelenlegi, meglehetősen tarka gépparkja felét áruba bocsájtja, ily módon szabadul meg a már más légicégeknél sem alkalmazott, túlságosan kis kapacitású A318-asoktól és az ATR-ek kisebb, 42-es sorozatú gépeitől, valamint a korosabb 737-esektől. A flotta két típusra redukálódik, a nagyobbik ATR-72-esekre és a fiatalabb 737-800-asokra, amelyek mellé később MAX-okat szerezne be a cég.

A szerkezetváltás terve szerint a Tarom 2024-re válik, sok év után először, ha nem is nyereségessé, de akkorra lehetne nullára kihozni az üzemi költségeket a forgalmi bevétellel. A teljes átalakítási költség 380 millió euró lenne.