Amerika az amerikaiaké? Az Airbus sikere az ellenfél terepén

Az európai gyártónak mindig is rendkívül fontos volt az észak-amerikai piac, jelesül az Egyesült Államok és Kanada légitársaságainak vásárlásai. Sok esetben ez volt az egyik legfontosabb mutatója, hogy a már régóta bevezetett amerikai gyártókkal – gyakorlatilag csakis a Boeing gyártmányaival szemben – mennyire tudja elhódítani a piacot, illetve betörni abba a régióba, amely továbbra is a legnagyobb felvevője a repülőgépeknek és a legnagyobb forgalmat jelenti. Amerikában nem amerikai cégként elnyerni a rendeléseket, ezt mindig is komoly presztízsnyereségként értékeli Toulouse. És kétségtelen, hogy főképp a keskenytörzsű géposztályban a siker nagyon komoly, aminek egyrészt jele, másrészt gerjesztője is volt az amerikai gyártóközpont kiépítése.

Az első Airbus Észak-Amerikában az Eastern Airlines színeiben állt szolgálatba 1977-ben. A régióra számított teljes rendelésállomány, amelyből tehát a háromnegyedét szállították le, 2000 gépre szól, amelyeket részben közvetlenül társaságok, részben lízingcégek vettek át.

Az American Airlines, a világ legnagyobb légitársasága egyben a legnagyobb Airbus-flotta üzemeltetője: jelenleg 416 különféle Airbus-változatot üzemeltet (valamivel többet, mint Boeingokat), a keskenytörzsű családból az A319-320-321-es sorozatot. Egyben száz neo várományosa, a szélestörzsű kínálatból tizenöt A3302-200 és kilenc A330-300-as tartozik a gépparkjához. Az első huszonöt gépet még 1988–89-ben vette át, jelenleg százhuszonkettő gép átadását várja, köztük huszonkettő A350-es szélestörzsűt, az Airbus legfrissebb típusát.

Ez utóbbi rendelés ugyanakkor még nem biztos, hogy végleges, friss hírek szerint az American egy 2016-ban indított takarékossági flottabővítési átrendeződés jegyében a 350-esek helyett mégis inkább a régebbi technológiát képviselő, de kisebb és olcsóbb, 330-asokból válogatna. Az eredeti 350-es üzletet ugyanis még nem a mostani American kötötte, hanem még 2005-ben az a US Airways, amely közben összeolvadt a nagyobb AA-val. Az óriástársaság elnöke úgy véli, a többi típushoz képest nem elég nagy és ezért nem elég gazdaságos az üzemeltetése a 350-eseknek. Bloomberg úgy fogalmazott: „Nem szeretnék kis (típus)flottát egy akkora légitársaságban, mint a miénk.” Robert Isom nem volt jelen az Alabama állambeli Mobile-ban tartott ezerötszázadik észak-amerikai Airbus, egy A321-es átadásakor, és természetesen ez a bonyodalom nem került szóba, de az biztos, a 350-esek első lehetséges átadása már biztosan eltolódott 2020-ig.

A konkurens United egyébként ugyancsak halasztja a maga 350-eseinek átvételét és az „ezres”, hosszabb változat helyett a korábban tervezett 900-as, kisebb kapacitású változatot favorizálja, igaz, a megállapodottnál több példányban. Mindez a jelek szerint a szélestörzsű piac általában tapasztalt gyengülésének is lehet a részjelensége. Azonban egyvalamit feltehetően az Airbusnak sem tud igazán kompenzálni az impozáns számok sora, az ezerötszázadik észak-amerikai gép: az, hogy egyelőre a légiközlekedésnek ez a meghatározó régiója egy darabot sem kért az európai gyártó zászlóshajójából, az A380-asból.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!