Az EU a belvízi hajózás mellett
A Naiades II. programmal a brüsszeli tervek szerint a mai hat százalékról 2050-re húsz százalékra nő a belvízi hajózás részaránya, de emellett a jövőben szigorúbb károsanyag-kibocsátási normákat kell teljesítenie.
Mikor tud a hajózás a jelenlegi krízisből továbblépni? A közeljövőben úgy tűnik, nem, sőt, mai állás szerint 2013 után feszített, nehéz lesz 2014 is. Középtávon azonban sokkal jobbak a kilátások. Minden prognózis a szállítási igények növekedését mutatja, mégpedig 2030-ra negyven, 2050-re nyolcvan százalékkal.
A Brüsszeli Bizottság évek óta hangoztatott célja a közúti áruforgalom vasútra, hajóra terelése. A 2011-es Fehér Könyv ehhez tiszta előfeltételeket határoz meg: A közlekedési CO2-kibocsátást 2050-ig hatvan százalékkal kell csökkenteni. 2030-ig a 300 kilométer feletti közúti fuvarozások harminc, 2050-ig az ötven százalékát kell alternatív szállítási módokkal kiváltani. Az ambiciózus célok azonban csak akkor érhetők el, ha minden közlekedési ág megerősíti saját előnyeit és egy integrált hálózatban együttműködnek. Ezt Magyarországon különösen érdemes megjegyeznünk.
A célok teljesítéséhez azonban a belvízi hajózásnak is fejlődnie kell! A hajózás előnyei (kedvező fuvardíjak, megbízhatóság, kapacitástartalékok, alacsony emissziós értékek és még sorolhatnánk) mellett a gyengeségeket sem szabad elhallgatnunk. Ezek:
– a magas gazdasági teljesítményfüggőség (jelentős ipari megbízói kör),
– vízállásfüggő szállítási kapacitás,
– csekély eredménytermelő képesség (alacsony beruházási és fejlesztési mutatók),
– csekély integráció és együttműködés más közlekedési ágakkal,
– növekvő szakemberhiány.
Brüsszel előtt világos, a célok teljesítése az EU hozzájárulása nélkül nem fog menni, ahogy eddig sem ment. Egyes feladatokat, például a piaci szerkezet optimalizálása, kooperáció más szállítási módokkal, komplex logisztikai láncok kínálata, a hajózásnak magának kell megoldania, de vízi utak kiépítése (gazdaságosság emelése), beruházások és fejlesztések, a szakemberképzés támogatása az unió és a tagországok együttes feladata.
A versenyképesség növeléséhez a környezetvédelem terén is tennie kell a hajózásnak, nem dőlhetünk hátra. A károsanyag-kibocsátást tekintve tíz éve még több mint tízszer „zöldebbek” voltunk a közútnál, az egyre modernebb közúti motorokkal (Euro VI) összehasonlítva már „csak” hétszer. Nemsokára szigorúbb normáknak kell megfelelnünk, és nemcsak az új, hanem a meglévő főgépeinkkel is.
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-V) célja tíz európai közlekedési folyosó kiépítése, a határátlépő forgalom szűk keresztmetszeteinek feloldása és az intelligens közlekedési rendszerek létrehozása. A tíz közlekedési folyosóból hét vízi út (AGN IV. kategória és felette, benne a Dunával), 80 jelentős kikötővel.
A cél megvalósítására a Connecting Europe Finanszírozási Intézmény (CEF) 32 milliárd eurós (hozzávetőlegesen 8960 milliárd forint, a magyar GDP közel harmada!) büdzsével rendelkezik, ennek mintegy 15 százaléka az infrastrukturális fejlesztésekre szánt összeg. A tagországok a keretből akkor kapnak, ha projektjeiket beterjesztik az EU-hoz és társfinanszírozást vállalnak, ez nagy esély az európai és a magyar hajózásnak egyaránt.
Kérjük országunk vezetőit, hogy éljenek a lehetőséggel, és ez esetben a hajózás érdekében.
Bencsik Attila, elnök
Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége
