Bizottság vizsgálhatja a Malév és a BA privatizációját

MTI   ·   2012.02.17. 09:08

Tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a fideszes Budai Gyula a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációja, valamint a légitársaság visszaállamosítása körülményeinek kivizsgálására.

A politikus – egyben elszámoltatási kormánybiztos – csütörtökön terjesztette a Ház elé a bizottság létrehozására vonatkozó országgyűlési határozati javaslatát, amely kimondja: a parlament a Malév csődje miatt elengedhetetlennek tartja, hogy annak okait egy vizsgálóbizottság keretein belül tárja fel.

A testület vizsgálatának – az indítvány szerint – választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy 2004–2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére „általános” vétójoga legyen a légitársaságban.

A BA privatizációjával kapcsolatban egyebek mellett arra kellene választ találniuk a tagoknak, hogyan születhetett meg egy olyan záradék, amely alapján a Malév esetleges csődje „közvetlen kihatással – fizetési kötelezettséggel – bírna” a Budapest Airport Zrt.-re. Arra is kíváncsi az előterjesztő, hogy e „nem publikus záradék aláírásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett”.

Kérdésként fogalmazza meg Budai Gyula azt is, hogy a Malév visszaállamosításáról szóló megállapodás feltételrendszerének kidolgozása milyen elvek alapján történt.

Oszkó Péter szerepét is vizsgálná, jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek – aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett – van-e és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben.

„Megfelel-e a valóságnak, hogy a Malév Zrt. reprivatizációjára készülve létezett olyan forgatókönyv, amely szerint más légitársaságok – így a Wizz Air – vették volna át a Malév szerepét?” – sorolja következő kérdését a fideszes képviselő.

A paritásos alapon működő vizsgálóbizottságnak a megbízatása kezdetétől számított 180 napon belül kellene benyújtania jelentését az Országgyűlésnek. A tíz tagra – akik munkájukért nem részesülnének díjazásban – a frakcióvezetők tehetnének javaslatot: az indítvány szerint négy parlamenti képviselőt delegálna a testületbe a Fidesz, egyet a KDNP, kettőt az MSZP, kettőt a Jobbik és egyet az LMP. Az elnököt a Fidesz adná, az alelnököt pedig az MSZP. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthatna, iratokat kérhetne be, amelyeket mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles megjelenni.

Budai Gyula határozati javaslata indoklásában azt írta: a Malév csődhelyzetét részletesen kivizsgáló bizottság létrehozása elengedhetetlen, „a hazai és nemzetközi jelentőséggel bíró vállalat gazdasági színtérről való eltűnése folyamatának és a jogügyletekben döntési jogkörrel rendelkező állami és cégvezetők tevékenységének, felelősségének feltárása mindenképpen indokolt”.

A Cégközlönyben kedden jelent meg az a végzés, amely szerint a Fővárosi Bíróság elrendelte a Malév Zrt. felszámolását.

A Malév február 3-án reggel hat órakor szüntette be működését, törölve valamennyi járatát.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.