Budapesten a Duna-expedíció
A másfél hónapos kutatómunka 2001 és 2007 után 2013-ban harmadszor indult útjára a németországi Regensburgból, hogy egészen a Duna-deltáig mélyrehatóan vizsgálják az Európa tíz országát összekötő folyó vízminőségét, ökológiáját. A kz expedíció (JDS, azaz Joint Danube Survey) a Duna vízgyűjtőjén elhelyezkedő tizennégy ország és az Európai Bizottság együttműködését is szolgálja, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság koordinációjával.
A 2400 kilométeres hajóút fő célja a mintavétel és -elemzés, különösen hidrobiológiai téren, és a legutóbbi expedíció óta elmúlt hat év változásainak elemzése – az adatok feldolgozása után a hivatalos jelentés 2014-re várható.
A Duna-expedíció kutatásaiban két hajó: a román Istros és a szerb Argus vesz részt. A mintavételek alkalmával mind a hatvannyolc helyszínén öt különböző mintát vesznek: víz, üledék, biológiai, oldott anyagok és bióta (elsősorban kagyló és hal). A halászatban két osztrák hajó: a Meßschiff IV. és a Wien segédkezik, talán kívülállók számára ez a leglátványosabb eleme a kutatásnak.
Az expedíció vezetője Csányi Béla hidrobiológus, vezetésével zajlanak az aprólékos kutatások, mintavételezések. A magyar Duna-szakasz egyik kiemelt vizsgálati pontja a nemrég átadott Csepeli Szennyvíztisztító beeresztő csöve, és annak környéke. A mérési helyeken általában alkalmazott három pont helyett itt hét ponton vesznek mintát, nemcsak a vízből, a mederfenékből, hanem a parti iszapból is. A kivett minták egy részét a helyszínen, a hajókon elemzik, de jó részük tartósítva várja a későbbi, laboratóriumi analízist.
A mintavételek közül talán a legfontosabb az üledékek vizsgálata. Az Argus kutatóhajón elhelyezett tartályban négy-négy órás turnusokban percenként húsz liter vizet áramoltatnak át, a kicsapatott üledékeket főleg a szerves szennyezőanyagok (gyógyszerek, kozmetikai szerek maradványai), és azok lebomló alkotóelemei után kutatva vizsgálják.
A biológiai, kémiai, környezetvédelmi viszgálatokon kívül a JDS teljes körű medermorfológiai vizsgálatot végez. Elkészül majd a Duna medrének hossz-szelvénye a németországi Kelheimtől a Deltáig, a medermélyülések és a zátonyképződések pontos dokumentálása az élőhelyek vizsgálatán kívül a hajózásnak is komoly segítséget nyújt majd.
Az expedíció munkáját külön honlapon tekinthetik meg. A cikk adatainak forrása a Dunai szigetek blog.
