Új tehervasutat építenének a bosnyákok
A Banovićitől Varešig vezető, ötven kilométer hosszú pályával a banovići szénbányák és az adriai kikötők közötti szállítást rövidítenék le jelentősen.
A Banovićitől Varešig vezető, ötven kilométer hosszú pályával a banovići szénbányák és az adriai kikötők közötti szállítást rövidítenék le jelentősen.
Habár a 2024-es szövetségi költségvetés jelentősen nagyobb összegeket tart fenn a vasúti beruházásokra, az iparág attól tart, hogy ezeket elsősorban a megnövekedett építőipari árak nyelik majd el.
A 71 millió eurós program a Bălți–Ungheni és a Kisinyov–Căinari szakaszok rekonstrukcióját foglalja magába, melyek az ukrán exportfuvarok szempontjából lényegesek.
A Svájci Szövetségi Tanács 15,1 milliárd frank költségvetési limitet határozott meg a vasút üzemeltetésére, valamint a karbantartásra és az infrastruktúra korszerűsítésére a 2025 és 2028 közötti időszakra.
A Firenzétől északnyugatra fekvő Prato és Bologna közötti pályát annak érdekében fejlesztik, hogy az azon található alagutak alkalmassá váljanak a félpótkocsik és a 2896 milliméter magas, úgynevezett High Cube konténerek szállítására.
Akár hárommilliárd eurót is ráköltenének a két várost összekötő bázisalagutat elérő vonalakra.
A Bécset Bukaresttel összekötő Dacia nemzetközi gyorsvonat az eddigieknél bő fél órával gyorsabban, 96 perc alatt tudta le a Piski és Segesvár közötti, 169 kilométeres, már felújított szakaszt.
Egyelőre nem újul tovább a 80-as és a 100-as vonal, nem épül meg a ferencvárosi átemelés, de a kelenföldi indóház sem alakul át. Az úthálózat fejlődése is belassul.
A lengyel határtól Kijevig vezethet az európai standardnak megfelelő pálya.
Véget ért a több évig tartó vágányzár, június 5-étől ismét végigmennek a személyvonatok. Ott voltunk az első napon.
Az első tehervonat 2026-ban mehet végig a huszonkét kilométer hosszú sínpáron.
Az olasz infrastruktúra-kezelő RFI egy kétmilliárd eurós szerződés keretében bízott meg egy hazai konzorciumot a Battipaglia–Romagnano szakasz megtervezésével és megvalósításával.
A projektszervező Centralny Port Komunikacyjny (CPK) a Sieradz–Poznań szakaszt véglegesítette.
A Balti-térséget az európai vasúthálózattal összekötni tervezett nagysebességű vasútvonal egyik észtországi szakasza kapott zöld jelzést.
Vitézy Dávid szerint a keddi döntés elsősorban formális jogi kifogásokon alapul, ezért a beruházás egésze még nem veszett oda.