Sokat bukik a dán vasút svédországi üzletein
A Koppenhága–Malmö–Göteborg háromszöget lefedő Øresund régió nemzetközi vasúti személyszállítására kiírt tendert a DSB és a skót First csoport konzorciuma nyerte meg: 2007 óta ők üzemeltetik a Svédország és Dánia között átkelő regionális vonatait. Pályázatuk azonban rendkívül optimistára sikeredett, bevételeik a mai napig messze elmaradnak a tervezettnél, évről évre veszteséget termel a dán-skót DSBFirst vasúttársaság.
A nemzetközi cég kezdetben saját humánpolitikai stratégiájának átalakításával próbálta csökkenteni a veszteségeket, mára azonban a dán anyavállalat pénzügyi stabilitását is veszélyezteti a Svédországban összeszedett veszteség. Skót partnerüktől a Copenhagen Post értesülései szerint nem kértek segítséget, többségi (66 százalékos) tulajdonosként a DSB kénytelen lenyelni a több száz millió dán koronára tehető veszteséget.
Tovább fokozza a DSBFirst problémáit, hogy az elmúlt félévben felröppent hírek szerint a tender megnyerésekor anyavállalata rendkívül kedvezményes kamatozású állami hitelekkel könnyítette a szolgáltatás elindításának pénzügyi nehézségeit. A kölcsönt a nemzetközi cégnek vissza kell fizetnie, 304 millió koronával, azaz 11 milliárd forintnak megfelelő valutával tartoznak a DSB-nek.
A kölcsön visszafizetése azonban csak szépségtapasz lesz a svéd leányvállalat veszteségei alatt roskadozó dán államvasút számára. Az állami operátor társadalmi megítélése egyébként sem rózsás. A személyvasúti szolgáltatások iránti kereslet évről évre nő, a vonatok egyre zsúfoltabbak, azonban a DSB képtelen bővíteni járműflottáját. Nyolc éve nem tudnak dűlőre jutni az olasz AnsaldoBredával a jól láthatóan félresikerült konstrukciójú IC4-es motorvonatok szállításáról, avagy visszaküldéséről: 2003-ban kellett volna forgalomba állnia az első talján dízelmotorvonatnak, amely a mai napig nem kapott végleges típusengedélyt. Amíg nem érkeznek meg az IC4-esek, addig a jól bevált, ám meglehetősen szűkös darabszámú IC3-as gumiorrú szerelvényekben fognak tolongani a dánok.
A szűkös pénzügyi kondíciók – ahogy az megszokott – a dán vasút vezetését is elbocsátásokra késztetik. Vészjósló szakszervezeti jóslatok szerint az elbocsátások száma megközelítheti az ezer főt. A mozdonyvezetők és vonatkísérők állományának ötszáz-ötszáz fővel történő csökkentését sem tartja elképzelhetetlennek Ullrik Salmonsen, a szakszervezeti unió elnöke.
Kevesebb hadra fogható vasutassal kevesebb vonatot lehet elindítani jövőre – riogat Salmonsen, aki szerint rengeteg kollégája már ma is túlórára kénszerül a menetrendben meghirdetett kínálat teljesítése érdekében.
Ugyanakkor az angol nyelvű Copenhagen Postnak nyilatkozó szakújságíró, Niels Lunde szerint nem véletlen, hogy Salmonsen éppen most indította el az elbocsátási pánikot: Dániában szeptember közepén tartottak parlamenti választásokat. A hivatalba lépő új kormányzat most még érzékenyebb a nagy médiavisszhangot kiváltó botrányokkal szemben.
Egy biztos: a dán közlekedési munkamegosztásban birtokolt 9,4 százalékos részesedését 2030-ig megduplázni kívánó DSB hatalmasat bukott svédországi kalandjával. Ők lennének a vasúti liberalizáció első állami tulajdonban lévő áldozatai?
