Ez a füvezés gyakorlatilag simán megúszható...
A szeptember 12-i budai fűre hajtás után kérdeztük a rendőröket, mit, hogyan tehetnek. A levélváltásból kiderül, nem túl sokat...
„A rendőrségre 2014. szeptember 12-én 6 óra 10 perckor érkezett bejelentés arról, hogy Budapest III., Vörösvári út–Szőlő út kereszteződésében egy gépjármű ráhajtott a föld burkolatú villamos pályára, ahol elakadt és akadályozza a villamos közlekedést.
A helyszínre küldött járőrök megállapították, hogy a személyautó vezetője kanyarodás közben figyelmetlenségből hajtott fel a füvesített pályára, ahol a felázott talajon elakadt. Személyi sérülés nem történt. Az intézkedő járőrök közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt a járművezetővel szemben helyszíni bírságolást alkalmaztak.”
Ezt a választ küldték azon melegében a Fiat Tipo szántása után az ORFK Kommunikációs Szolgálatáról. Persze könnyű volt egyből demagógnak, rögtön visszakérdeztem:
„Tisztelt Sajtószolgálat, kedves Kollégák! Köszönöm válaszukat, amely rögtön generált újabb kérdéseket: mit jelent a »közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt a járművezetővel szemben helyszíni bírságolást alkalmaztak«?
– Azaz mekkora a kiszabható bírság (-tól -ig)?
– A kollégáik mi alapján mérlegelnek? Azaz ha valaki hosszabban hajt be az nagyobb bírságot kap?
– Ha tegyük fel, ugyanígy ráhajt, de le tud menni róla, azaz nem akadályozza a villamosok közlekedését, de mondjuk egy arra járó kollégájuk észrevette ezt a szabálysértést, akkor ha intézkedik vele szemben, mennyivel kap kisebb pénzbírságot?”
Erre válaszul a törvény szövegét kaptam meg:
„A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését a következőképpen határozza meg:
224. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217–222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el.
(2) A KRESZ 40–41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
Vagyis, ha valaki a KRESZ szabályai közül olyat sért meg, amely nem a Szabs. tv. 217–222. §-ai szerint minősül, akkor beszélhetünk arról, hogy a közlekedési szabályokat kisebb fokban sértette meg.
A Szabs. tv. azt is meghatározza, hogy a helyszíni bírság összege mekkora lehet:
99. § (1) Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye.
(2) A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedhet.
A szabs. tv. azt is kimondja, hogy a rendőr valamennyi szabálysértés esetén jogosult helyszíni bírság kiszabására.
39. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot.
A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet meghatározza a rendőr számára követendő eljárást szabálysértés észlelése esetén.
9. § (1) A rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy – jogszabály által meghatározott esetekben – helyszíni bírságot szab ki, vagy helyszíni bírság kiszabása helyett – ha a szabálysértési eljárásról szóló törvényben megállapított feltételek fennállnak – szóbeli figyelmeztetést alkalmaz.
A fenitek alapján tehát minden egyes szabálysértés esetén a figyelmeztetéstől az 5 000–50 000 forint (bizonyos esetekben 70 000 forint) közötti összegű helyszíni bírság kiszabásán keresztül a feljelentés lehetőségével élhet az intézkedő rendőr. (Megemlítem, hogy számos szabálysértés esetén a vonatkozó jogszabály fix összegű bírság kiszabását rendeli el. Azonban ilyen esetben sincs akadálya a figyelmeztetés alkalmazásának.)
Az intézkedő rendőr megkötések nélkül, de lelkiismeretesen, szakmai és emberi felkészültségéhez mérten sorakoztatja fel az adott esetben releváns tényezőket, amelyek alapján dönt a szerinte leginkább visszatartó hatású intézkedés mellett. Hiszen a szankció legfőbb célja, hogy az elkövető a későbbiekben tartózkodjon hasonló cselekmény elkövetésétől.
Lehetetlen felsorolni, hogy milyen tényezők vehetők figyelembe a mérlegelésnél, akár az időjárási-, forgalmi viszonyoktól, a napszaktól kezdve az intézkedés alá vont személyi körülményein át az intézkedés alatt tanúsított magatartásáig.”
Azaz „szinte ingyen” van a buli – már ami a rendőrségi részét illeti. Az meg megint más kérdés a BKK be tudja-e hajtani a javítás költségeit az autóson, és ha igen, mikorra. Mindenesetre a rendőrség elrettenteni nem nagyon tud...
Akiket eddig „elkaptunk”Várjuk a fotóikat e-mailben, vagy a Facebook-oldalunkon! Szoktassuk le együtt a „terepezésről” az autósokat!
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
