Fagyban-hidegben: a tesztelés kínjai és egy kanadai reptér

Gyönyörű északi fény, meg ami nem látszik a fotón, a hőmérséklet 28 és 37 fok között, természetesen mínuszban... Mondhatni a szokásos hír, amikor egy Airbus-típus tesztsorozatáról esik szó, hogy az illető prototípus, ez alkalommal az A350-1000 megérkezett a kanadai Iqaluit repülőterére, hogy a hideg éghajlati próbáknak alávessék a gépet. Járt ugyanitt ugyanilyen feladattal (más gyártók gépeivel együtt...) például hőskorában az A380-as, vagy nem is olyan rég az A320neo első példányai egyike, de hogy mást ne emlegessünk: magának az első XWB-sorozatnak is persze el kellett töltenie itt néhány hideg napot, ahogy erről az Airbus érdekes videója akkor beszámolt.

Nos mint a látottakból is kiderül, számos oka van annak, hogy ezt a kegyetlen próbát meg kell tartani, és ezek közül csak az egyik, hogy miképp viselkedik ilyen hidegben az utasok életéért felelős létfenntartó rendszer, illetve hogy a hajtóművek hajlandók-e például egy itteni fagyban is zokszó nélkül és áramtúlfogyasztás mellőzésével beindulni, nemkülönben fontos ez a segédhajtómű esetében.

Tesztelik a leszálláskor létfontosságú sugárfordítók működését, a futókat, az összes hidraulikát és elektromos mozgatót, kapcsolót. A modern alapanyagok felhasználásával készült gépek esetében különösen fontos megfigyelni, hogy a kompozitok és a fémek egymáshoz képest is hogyan reagálnak a rendkívüli hidegre. A kenőanyagok elveszíthetik viszkozitásukat, ami a mozgórészeknél okozhat gondot, a műanyag és gumi-alkatrészek elveszthetik rugalmasságukat. Amint ez a videóban is elhangzik, az egyik legkeményebb próbatétel egyszerűen otthagyni a gépet minden fűtés, elektromos csatlakozás nélkül éjszakára, aztán megfigyelni, mennyire könnyen éleszthető fel reggel.

Iqaluit ebből a szempontból tökéletes helyszín, igaz, ha még ennél is hidegebbet akarnak, akkor érdekes mód a napfényes Floridába kell lerepültetni a tesztpéldányt, ahol a McKinley Klímalaboratóriumban negyven-ötven fok közötti hideget is tartósan produkálhatnak egy nagygépeket is bőven befogadó hangárban, egyébként a 350-es egy példánya is járt itt. Az üzemeltetés során lehetséges valós körülményeket ugyanakkor mégiscsak leginkább a valóságos hideg repülőtér biztosítja.

Iqaluit Kanada északkeleti partvidékén, Új-Fundlandtól még északabbra, Grönland magasságában, egyike a legkülönlegesebb reptereknek: jelentőségét az adja, hogy az egyetlen olyan területi központja Kanadának, ahová közúton nemigen lehet eljutni, különösen épp télen, úgyhogy elég erős a regionális forgalom. Mindössze néhány ezer lakosa van, a reptere viszont ehhez képest meglepően tágas, aminek az elérhetőségen túl az a magyarázata, hogy egészen a nyolcvanas évek közepéig a reptér egyben fontos katonai bázis volt, ne felejtsük el, hogy az USA és Kanada egészen az enyhülés majd a rendszerváltás időszakáig észak felől várta az esetleges vörös csillagos bombázó-kötelékeket.

A jelentősége ugyanakkor azért nőtt meg a civil repülésben, mert amikor még nem tudtak a gépek egy feltöltéssel végigrepülni az óceán fölött, Új-Fundland (Gander) mellett ez volt a másik szokásos leszállóhely üzemanyag-felvételre. Aztán pedig az észak-atlanti forgalom mellett az Északi sarkon átvezető interkontinentális vonalakon repülő gépek számára is fontos kitérő repülőtérré vált, ennél északabbra aztán már nem sok akad 2500 méteres pályával.

Legutóbb akkor szerepelt a reptér hírekben, amikor a Swiss egyik 777-esének valami problémája támadt az egyik hajtóművével, de a másik segítségével biztonságosan leszállt Iqaluitban, az utasokért jött egy másik gép, a 777-eshez pedig egy An-124-es hozott új hajtóművet: az is egy izgalmas téli próba lehetett, hajtóműcsere a világ egyik leghidegebb repterén.

Ugyanakkor nem egy egyszerű dolog itt akár két vagy négy működő hajtóművel sem a landolás. A reptér szomszédságában egyik oldalon tenger, a másik oldalon magas hegyek, a pilótának ügyelnie kell az itt gyakori szélnyírásra. És hogy még egy érdekes veszélyforrást említsünk, amire felhívják a figyelmet: olykor nagytestű állatok, nevezetesen egy-egy kósza karibu, szép lapátos agancsú rénszarvas kódorog a munkaterületen.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!