Háromnegyed évszázad, több mint 302 millió utas, 3,1 millió tonna áru
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1950. május 7-én nyitották meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőterét.
Ezerkilencszáznegyvenhárom májusától már aktív katonai repülés zajlott Ferihegyen, a forgalmi épület építkezései azonban 1944-ben le kellett állítani, a repülőteret az évben, április 13-án érte az első súlyos légitámadás. A félkész forgalmi épületben ugyan nem keletkezett nagy kár, a hangárok azonban súlyosan megrongálódtak. Két évvel a világháború vége után, 1947-ben fogtak hozzá az újjáépítéshez. A forgalmi épület középső és közút felőli részeit és a tornyokat befejezték, az oldalszárnyak felépítését későbbre halasztották.
A repülőteret úgy tervezték meg, hogy egy egységes, nagy repülési teret tudjon nyújtani, benne a fő leszállási irányoknak megfelelően elhelyezett berepülési sávokkal és a létesítmény peremére telepített épületekkel. Bár 1950. május 7-én lezajlott a nyitóünnepség, és egy Budaörsről felszállt Li-2-es utasszállító repülőgép átrepülésével elindult el a polgári repülés a repülőtéren, ám az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épületet csak 1957-re fejezték be teljesen.
Három évvel később, 1960-ra Ferihegy vált Közép-Európa legmodernebb repülőterévé, elkészült ugyanis a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, továbbá meghosszabbították a futópályát. A 21 utas szállítására alkalmas, Li-2-es típusú repülőgépek eleinte a még csupán 1500 méteres futópályáról szálltak fel, de hét vidéki város és nyolc ország vált légi úton Budapestről elérhetővé, a járatok úticélja elsősorban Prága, Bukarest, Berlin, Varsó és Szófia volt. Az 1954-ben megalakult Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV) 1956 nyarától pedig már Bécsbe is indított gépeket. Működése első évében 7133 utas fordult meg a reptéren.
A későbbi bővítések, fejlesztések keretében került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére, majd1985 novemberében átadták az utazóközönség kulturált kiszolgálását hosszú időre megoldó Ferihegy 2-t. Ezt a létesítményt csak a Malév-gépek használták, míg a külföldi gépek továbbra is Ferihegy 1-ről indultak, illetve oda érkeztek. Ferihegy 2 átadása után újították fel és adták át a régi futópályát. Kétezertizenegyben nyitott meg a már Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nevet viselő létesítmény új csarnoka, a SkyCourt – ez a kettes terminál A és B szárnyát köti össze.
A nyitóünnepség óta a repülőtér 27 ezer 396 napot üzemelt, dolgozói mára napi hozzávetőlegesen 60 ezer utast kezelnek, ami meghaladja a megnyitás évében regisztrált egész éves forgalmat. A repülőtéren napjainkban átlagosan napi háromszáz járat fordul meg, a repülőgépek pedig 2024 végére 142 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet.
A Budapest Airport története során kétszer is elnyerte az Európa legjobb repülőterének járó díjat, régiós áruelosztó központ szerepét támogató világszínvonalú infrastruktúrája több rangos elismerést vallhat magáénak, és fenntarthatósági törekvései is a globális élmezőnyhöz tartoznak. A hét és fél évtizedes történetet egész éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepli a Budapest Airport. Napjainkra Liszt Ferenc neve összefonódott a repülőtérrel; ahogy a zene és a világhírű zeneszerző és nagy utazó remekművei, úgy az utazás is összeköti a világ minden szegletében élőket. Ez a szellemiség hatja át a repülőtér-üzemeltető ünnepi rendezvénysorozatát, amely mind a 75 éves repülőtérnek, mind pedig a névadó zeneszerzőnek emléket állít. Az év során a nagyközönség számos izgalmas aktivitással találkozhatnak, a terminálokon és az online térben egyaránt. Érdekesség, hogy egy másik fontos évfordulót is tartogat az év; 175 éves a zeneművész egyik leghíresebb darabja, a Szerelmi álmok (Liebesträume).
A Budapest Airport a május 7-i évfordulót többek között egy különleges, mesterséges intelligencia használatával készült videóval ünnepli, amelynek képkockáin megelevenedik a múlt, és újra megtelik élettel a sok kedves emléket őrző, ikonikus 1. Terminál.
Azok pedig, akik még többet szeretnének megtudni a repülőtér történetéről, a Légiközlekedési Kulturális Központ közreműködésével készült cikksorozatot ajánlja a Budapest Airport, amely hamarosan megjelenik a társaság közösségimédia felületein.
Nyitókép: a Fortepan szívességéből
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
