MAGE: a technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa

Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.

– A tavalyi év végén változott az Európai Unió elvárása a 2035 után forgalomba kerülő új autók károsanyag-kibocsátását illetően: némi enyhítésnek köszönhetően a belső égésű motorok használata nincs kizárva, ám nagyon szigorú szén-dioxid-kibocsátási csökkentést írnak elő a szabályok. Az ACEA üdvözölte a döntést, de további lépéseket vár – a MAGE hogyan értékeli ezt a fejleményt? Mit jelent ez a magyar autóipar számára?

– Az Európai Unió 2025. december 16-án hozott döntése jelentős fordulatot hozott a 2035 utáni szabályozásban. A korábbi, száz százalékos zéró-emissziós előírást egy kilencven százalékos szén-dioxid-kibocsátási csökkentési cél váltotta fel a személygépkocsik és kisteherautók esetében. Ez a módosítás megnyitotta az utat a belső égésű motorok további alkalmazása előtt, amennyiben azok igazoltan kizárólag klímasemleges, szintetikus üzemanyagokkal (e-fuel) működnek vagy a gyártás során megújuló energiával előállított, úgynevezett „zöld acélt” használnak fel.

A Magyarországon jelen lévő autógyártók elkötelezettek az elektromos átállás megvalósítására, de a rugalmasabb szabályozás, amely figyelembe veszi a piaci igényeket és realitásokat is, az ő szempontjukból nézve is üdvözlendő lépés. A döntést folyamatos lobbizás előzte meg. A MAGE az ACEA Liaison Committee-tagjaként üdvözli ezt a döntést, mivel az a technológiai semlegesség elvét erősíti. A magyar autóipar számára ez kritikus fontosságú, hiszen beszállítói láncunk jelentős része a belső égésű motorokhoz kapcsolódó alkatrész gyártásban is érdekelt. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a kilencven százalékos csökkentés továbbra is rendkívül szigorú elvárás, amely nem lassíthatja az innovációt. A MAGE további lépéseket vár a döntéshozóktól a töltőinfrastruktúra gyorsított fejlesztése és a zöldenergia-költségek versenyképes szinten tartása érdekében. Illetve, amennyiben a vevői igények miatt, az elektromos átállás továbbra is lassúbb lesz, mint az EU által elvárt ütem, úgy gondolom, az EU-nak nyitottnak kell lennie további törvényi módosításokra.

– Az újautó-eladások alapján az elektromos átállás még mindig lassabban zajlik, mint ahogy korábban várták a döntéshozók, ugyanakkor egyre több elektromos modell áll a vásárlók rendelkezésére. Mire számít ezen a téren a következő években? Fellendül az elektromos autók piaca?

– Az elektromos járművek piaci részesedése az Európai Unióban 2025-ben elérte a 17,4 százalékot, ami növekedést jelent a 2024-es 13,6 százalékhoz képest, de elmarad a korábbi optimista várakozásoktól. Magyarországon a folyamat hasonló trendet mutat: a tisztán elektromos autók részesedése az új regisztrációkban 8,5 százalékra emelkedett 2025 végére, és az utakon futó zöld rendszámos autók száma átlépte a százezres lélektani határt.

A következő években a piac további fellendülésére számítunk, amit a bővülő modellválaszték – különösen a megfizethetőbb, 25 ezer euró alatti kategóriában – és a vállalati flották zöldítése hajt majd. A keresletet ugyanakkor továbbra is befolyásolják az állami támogatási rendszerek és a töltőhálózat lefedettsége.

– A kínai autógyártók már az európai újautó-eladások hat százalékáért feleltek 2025- ben, részesedésük várhatóan tovább fog nőni új modellek piacra dobásával. Ez mekkora kihívást jelent az európai járműipar számára?

– A kínai autógyártók európai piaci részesedése 2026 januárjában 7,4 százalék volt, ami jól mutatja agresszív terjeszkedésüket. Ez komoly kihívást jelent az európai járműipar számára, elsősorban a kínai gyártók jelentős költségelőnye miatt az akkumulátortechnológia és a vertikális integráció területén.

Az európai válasz nem a protekcionizmus, hanem a versenyképesség növelése kell, hogy legyen. Magyarország ebben kulcsszerepet játszik: a kínai BYD szegedi gyárának 2026-os indulása azt mutatja, hogy hazánk képes a keleti technológiát az európai gyártási kultúrával ötvözni. Ez a helyi gyártás csökkenti a logisztikai költségeket és közelebb hozza a fejlesztéseket az európai fogyasztói igényekhez. A kínai cégekkel való közös munkát, együttműködést Magyarországon a MAGE különböző programjai, B2B-beszélgetései is szolgálják – ezekre a kínai részről is érkezett már pozitív visszajelzés, valamint már van példa arra, hogy magyar cégek szállítsanak be a BYD-nak. Bőven van fejlődési potenciál ezen a területen, de azt gondolom, sikeresen megtettük a kezdeti lépéseket.

– 2025 őszén megkezdte a termelést a BMW debreceni gyára, 2026 első felében elindul a szegedi BYD is, illetve további nagyberuházások zajlanak, vagy épp készültek el a közelmúltban. Mennyire áll készen a magyar munkaerőpiac ezekre a változásokra?

– A magyar autóipar történetének egyik legfontosabb időszakát éli. A BMW debreceni gyárában 2025 októberében elindult a sorozatgyártás az első teljesen digitális, AI-vezérelt gyárban, ahol a Neue Klasse iX3 modell készül.

Szegeden, a BYD készülő üzemében a sorozatgyártás 2026 második negyedévében várható. E két új beruházás mellett a Mercedes-Benz megduplázta a gyártási kapacitását Kecskeméten, a termelés 2026 első felében indul az új csarnokban. Az Audi és a Suzuki folyamatos beruházásokkal fejleszti magyarországi üzemét, jó úton haladnak az okos gyár megvalósításában. A magyar munkaerőpiac feszített állapotban van, de a MAGE tagvállalatai proaktívan kezelik a helyzetet. A duális képzés és a felnőttképzési programok kulcsfontosságúak. Az automatizálás és a digitalizáció nem munkahelyeket szüntet meg, hanem átalakítja azokat: ma már nemcsak szerelési ismeretekre, hanem alapvető szoftveres és adatelemzési kompetenciákra is szükség van a gyártósorok mellett.

Az új cégek tovább élénkítik a munkaerőpiaci versenyt, aminek az eredménye a hatékonyság javulása, hiszen mindenki a piacon akar maradni. A munkavállalók ebből inkább profitálhatnak, de hosszabb távon a cégeknek is előnyére válik ez a verseny.

– Az elmúlt években felgyorsultak az automatizálási beruházások a magyar autóipari vállalatoknál a hatékonyságnövelés érdekében. Hogyan változtatja meg az a folyamat az autóipar elvárásait a munkaerővel kapcsolatban?

– Az elmúlt évek automatizálási beruházásai (például a robotizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása) jelentősen növelték a hatékonyságot. Ez a folyamat a munkaerővel szemben támasztott elvárásokat is eltolta a magasabb hozzáadott értékű feladatok irányába. A MAGE Versenyképességi Szakmai Fóruma 2025-ben különös hangsúlyt fektetett az MI gyakorlati alkalmazásának témájára, segítve a tagvállalatokat abban, hogy munkavállalóikat felkészítsék az ember-gép együttműködés új szintjeire.

Kiemelten fontos a munkaerő átképzése és a kompetenciafejlesztés: célzott képzési programokra van szükség, a hatékonyságnövelés céljából az iparnak és a felsőoktatásnak még erőteljesebben együtt kell működnie. A robotizáció és a mesterséges intelligencia használata adott esetben akár létszám-megtakarítást is eredményezhet, ugyanakkor ezeknek a rendszereknek a működtetéséhez más jellegű tudás szükséges, a jó szakemberekre egyre nagyobb igény lesz. Ennek biztosítása érdekében az oktatási kapcsolataink fejlesztése továbbra is prioritást képez.

– Sokan a járműipari elköteleződést tartják a magyar gazdasági fejlődés megtorpanás okozójának. Milyen pozitív hatásokat állíthatunk szembe ezekkel az állításokkal és milyen lehetőségeket lát az iparág hazai fejlődésére?

– Gyakran felmerülő kritika, hogy a magyar gazdaság túlzottan függ a járműipartól. Ezzel szemben a MAGE álláspontja szerint ez az elköteleződés nem hátrány, hanem stratégiai előny. A járműipar hozza be hazánkba a legmodernebb technológiákat, és itt valósul meg a legtöbb K+F beruházás is (2025 rekordév volt ezen a téren).

Az iparág pozitív hatásai közé tartozik a technológiai transzfer a hazai kkv-szektor felé, a magas exportbevétel, amely stabilizálja a külkereskedelmi mérleget, valamint a K+F központok létrejövetele – ilyenek például az új akkumulátor-tesztlaborok és a szoftverfejlesztő bázisok. A járműipar az európai gazdaság egyik fontos tartópillére, az ágazat a GDP több mint hét százalékának megfelelő nagyságrendet képvisel az EU-ban, emellett mintegy 13,8 millió ember dolgozik a teljes értékláncban. Tény, hogy Magyarországon arányaiban ennél is nagyobb a szerepe. Manapság problémát az európai autógyártók piacainak szűkülése jelenti. Az európai piac nagyon kis mértékben növekedik, inkább stagnálásról beszélhetünk, az amerikai és kínai piacokon a protekcionista intézkedések miatt vannak nehézségeik az európai gyártóknak.

Ugyanakkor, az egyre kiélezettebb globális verseny miatt, a költségek minél alacsonyabb szinten tartása kulcsfontosságú tényező és ebben a helyzetben Magyarország versenyelőnyben van a nyugati országokhoz képest. A magyar autógyártásban, az új beruházásoknak is köszönhetően, várhatóan volumennövekedés fog bekövetkezni, ez mindenképp lehetőséget jelent a beszállítóipar fejlődésére is. Ugyanakkor fontos látni, hogy a termelés felfutása fokozatosan történik, a 800 ezres volumen reális cél lehet három éven belül, megfelelő piaci körülmények között az évtized végére pedig akár egymillió autót is gyárthatnak Magyarországon.

– Hogyan erősíthető a hazai K+F területén a járműipar? Milyen törekvéseket tapasztal a MAGE vállalatoknál? Milyen feltételek javításával erősíthető ez a terület?

– A MAGE aktívan dolgozik a hazai K+F ökoszisztéma erősítésén. 2025-ben a lobbitevékenység fókuszában a következők álltak:

• bértranszparencia: egyeztetések az uniós irányelvek hazai adaptációjáról;
• ESG-jelentéstétel: a tagvállalatok felkészítése a fenntarthatósági jelentésekre;
• energiaszabályozás: a megújuló energiaforrások ipari felhasználásának támogatása.

A tagvállalatoknál egyre erősebb a törekvés a saját fejlesztésű megoldások irányába, legyen szó önvezető technológiákról vagy elektromos hajtásláncokról. A feltételek javításához elengedhetetlen az egyetemi és ipari szféra még szorosabb együttműködése. A hatékonyság növeléséhez a digitalizáció, a robotizáció és az MI használata rendkívül fontos, ezekkel élnie kell a beszállítóiparnak, ugyanakkor ezek komoly beruházást is jelentenek. A MAGE különböző rendezvényeken; workshopokon, fórumokon és gyárlátogatásokon is dolgozik a beszállítók fejlesztéséért, hogy a kicsik a nagyoktól tudjanak tanulni – vagy adott esetben akár fordítva.

– A MAGE szakmai fórumai a munkaerő, a versenyképességi és a környezetvédelmi kihívásokra koncentrálnak. Milyen eredményeket értek el 2025-ben?

– Az elmúlt időszakban és a közeljövőben is számos EU irányelvnek a hazai szabályozásban való átültetésére került, illetve kerül sor. 2025- ben sokat foglalkoztunk ezeknek az irányelveknek a tanulmányozásával, annak érdekében, hogy tudjunk olyan javaslatokat tenni a megfelelő szinten a hatóságoknak, amelyek biztosítják a magyar járműipar versenyképességének megtartását, illetve lehetőség szerint annak növelését. A HR Szakmai Fórum keretén belül, a bértranszparencia irányelvvel kapcsolatosan javaslatokat dolgoztunk ki és aktívan szándékozunk reszt venni a törvényjavaslat véleményezésében, kidolgozásában. Fontos témánk még a technológiai forradalom okozta változásokhoz való adaptáció segítése is.

A Fenntarthatósági Fórum témái közé tartozik a zöldenergiával, szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos szabályozások ismertetése, az ESG-jelentésre való felkészítés, valamint a tapasztalatok megosztása. A Versenyképességi Szakmai Fórum továbbra is kulcsfontosságú, hiszen a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése minden vállalat számára kiemelt cél. A legfontosabb téma idén a mesterséges intelligencia ipari hatásainak vizsgálata, valamint az MI gyakorlati alkalmazása volt. Emellett a megújuló energiára vonatkozó szabályokat is véleményeztük a jogalkotók felé.

Mindhárom szakmai fórum keretében fontosnak tartjuk az aktív tudásmegosztást, a legjobb gyakorlatok egymás közti megosztást, illetve szerveztünk gyárlátogatásokat, ahol a tagjaink megismerhették a gyártási folyamatokat. A szakmai munka mellett a kapcsolatépítés és a hálózatbővítés is a tevékenységünk része, ezt a különböző rendezvényeink szolgálják.

– 2025 végén 82 tagot számlált a MAGE. Idén tovább bővülhet az egyesület?

– A mögöttünk hagyott időszakban tovább tudtunk növekedni, új tagokat vettünk fel, ami azt mutatja, hogy a jelenlegi helyzetben egyre több beszállító és vállalat számára jelent prioritást, hogy része legyen a magyar autóipar legfontosabb szervezetének, ami képviselni tudja az érdekeit.

– A járműipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata, az autóipar termelési értéke 10 ezer milliárd forint felett van, 150 ezernél is többen dolgoznak ebben az iparágban. A MAGE-tagvállalatok részesedése az export és foglalkoztatás területén meghatározó – ezt, és a fent tárgyalt kihívásokat szem előtt tartva milyen célokkal vág neki a 2026-os évnek az egyesület?

– A legfontosabb 2026-os célkitűzéseink között továbbra is a magyar gépjárműipar versenyképességének növeléséhez való hozzájárulás érdekében, tagvállalataink javaslatait alapul véve, a szakmai fórumokon kidolgozott témákat felkarolva, a lobbi tevékenység hatékony képviseletét tartjuk. Az új beruházások révén, új üzleti lehetőségek jelentkeznek, segíteni szándékozunk a magyar beszállítói hálózat további integrálását az új nagyberuházásokba. A nemzetközi kapcsolatok erősítése szintén fontos célunk, különös tekintettel az ACEA-ra, valamint Közép-Kelet-Európára. Természetesen a digitális átállás és az MI alkalmazásának támogatása a kkv-szektorban szintén kiemelt feladatunk lesz az idei évben.

Írásunk a MAGE hivatalos közleménye alapján készült.

(Nyitóképünkön Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke. Kép forrása: MAGE)