Mentőjáratok magyarokért Amerikába: megint a Wizz repül

Az MTI összefoglalója szerint még mindig több száz magyar van Észak-Amerikában, dacára annak, hogy az elmúlt öt napban a külképviseletek segítségével 667-en haza tudtak térni. Tekintettel az Egyesült Államokban és Kanadában rekedt magyarok nagy számára, és arra, hogy gyakorlatilag nem lehet menetrend szerinti légi járattal haza térni, úgy döntöttek, két mentőjáratot, két külön repülőgépet indítanak Észak-Amerikába a jövő héten – jelentette be a miniszter.

A WizzAir két repülőgépe Chicagóból, Los Angelesből, New Yorkból és Miamiból fogja „összeszedni és hazahozni” az ott rekedt magyarokat. A tárca vezetője jelezte: egy kanadai városban is le fognak szállni. Hozzátette: összesen 460 hely van a két repülőn, ezt kizárólag magyar állampolgároknak tartják fenn.

A hír alapos fölbolydulást váltott ki a közösségi oldalakon, ezért is érdemes néhány gondolatot hozzáfűzni. Az egyik, gyakran felbukkanó kérdés a gépek képességét firtatja, vagyis hogy a Wizz Airbusainak megvan-e a hatótávolságuk ezekhez a repülésekhez. Nos, az észak-atlanti vonalakon épp az indította be a keskenytörzsű gépek komolyabb megjelenését néhány évvel ezelőtt, hogy megvoltak már az erre alkalmas, áthajtóművezett újdonságok is, az Airbus neo-, és a Boeing MAX-sorozata.

Az új hajtóművekkel ezeknek a fogyasztása alacsonyabb, mint a korábbi változatoké, tehát nagyobb lehet a berepült távolság is, a 321neo esetében ez terheléstől függően 6500 kilométer, a gyár 7400-at ír de, azt maximum 220 személyes kétosztályos elrendezésre. Az adott járat mindenképp függ a gép terhelésétől. A külügyminiszter 460 helyet emlegetett: mármost a Wizz sűrűre székezett neói 239 ülést kaptak, ez a két példányon majdnem 480 utast jelentene, vagyis a gépek nem fognak teljes utasterheléssel repülni visszafelé az óceán fölött. Igaz, azt is érdemes figyelembe venni, hogy ilyen hosszú repülésekhez a gépek nyilván tartalékszemélyzetet is visznek magukkal.

Természetesen lehetséges közbülső leszállás is, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy az odafelé útvonalon, nyugati irányba kell tartós és erős ellenszélre számítani, amikor a gépek nyilván kis terheléssel repülnek, de amikor már hazafelé tartanak, akkor segíti őket a nyugat–kelet irányú magaslégköri áramlat, a jetstream.

A külügyminiszter nem nevezte meg a kanadai várost, ahol szintén leszállnak a gépek, ez lehet valamelyik nagyváros is, további utasok felvételére, de lehet, hogy ez nem más, mint az észak-atlanti repülések egyik szokásos üzemanyag-vételezési pontja, Új-Fundland, Gander.

A sanghaji Wizz-repüléseknek a kapcsán is állandóan felbukkant a kérdés, most is sűrűn olvasni: miért nem használja a magyar állam ezekre a különleges feladatokra a nemrég beszerzett honvédségi gépeit. Mint ismeretes, ezek A319-esek, a „klasszikus” sorozatból: a jóval hosszabb törzsű, új hajtóművekkel szerelt 321neo a 319-esnél minden paraméterében több és jobb, különösen ami a hatótávolságot és a hasznos terhet illeti. Portálunk értesülései szerint ráadásul a két gép egyike hajtóműcserére várva vesztegel Budapesten. Külön „apróság”, hogy Kína nem enged be külföldi katonai gépeket a légterébe. Voltak, akik ennek kapcsán azt hozták fel, hogy de hiszen a románok a Pápán állomásozó C-17-esek egyikét küldték egészségügyi felszerelésért keletre, ez igaz, csakhogy az a gép nem Kínába, hanem Szöulba ment, Dél-Korea engedte a katonai gépek berepülését.

Ugyanakkor az sem valószínű, amire egyesek számítanak, vagyis hogy a mostani repülések nyomán a Wizz előrehozza esetleges saját észak-amerikai járatait, természetesen miután a járvány okozta korlátozások megszűnnek. A légitársaság vezetője mindig is óvatosan beszélt a hosszútávú újdonságokról, az pedig valószínű, hogy ilyen vonalakat a Wizz akkor repül majd, ha megkapja az ezekhez igazán alkalmas, nagy hatótávolságú, 8700–9000 kilométerre képes XLR-változatot. Ezekből a társaság húsz példányt kötött le tavaly, az elsőket akkor 2023-ra tervezték forgalomba állítani.

A nagy kérdés azonban, hogyan alakul mind a légiközlekedés, mind a repülőgépgyártás a következő években. Váradi József ugyan legutóbbi nyilatkozatában azt mondta, más társaságokkal ellentétben az ő cége nem mond le a gépbeszerzésekről. Viszont kérdés, hogy a koronavírus miatt le-leálló gyártás mennyire tolja ki ezt a határidőt. Igaz, másféle forgatókönyv is létezhet, amely szerint a légitársaságok a válság miatt kevesebb gépet rendelnek, tehát aki érvényesnek tartja meg a magáét, hamarabb jut gépekhez, így indíthatna a Wizz a mostani válság ellenére három év múlva Budapest–New York járatot.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!