Nívódíj a kelenföldi csomópontért

Nyolc kategóriában írt ki pályázatot idén tavasszal az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA). A város nyugati kapuját, az M1-M7 autópálya bevezető szakaszának összekötését a Kelenföldi pályaudvarral és a 4-es metró végállomásával a „Komplex infrastrukturális létesítmény”-kategóriában Nívódíjjal jutalmazták.

Ahogyan arról lapunk még 2013 tavaszán beszámolt, a Kelenföldi pályaudvar nyugati oldalán tervezett intermodális csomópont kialakításának szükséglete már a kilencvenes évek végén nyilvánvaló volt, hiszen az autópályák bevezető szakasza teljesen elvágta egymástól az akkor még csak tervezett metróvégállomást és a részben általa kiszolgálandó hegyvidéki területeket. Az átalakításokat megcélzó építészeti pályázatot végül 2012-ben írták ki, az eredményt pedig 2014-ben hozták nyilvánosságra. A cél egy Budaörsi úti új, kétszintes közúti csomópont kiépítése volt az M4-es metróprojekt részeként, mely elősegíti majd a kelenföldi (az Etele téri és az őrmezői oldalon létesülő) csomópont, általa pedig az M4-es metróvonal elérését.

A terv problematikusságáról akkor építész kollégánk részletes szakértői véleményt fogalmazott meg, kiemelve a túlzottan bonyolult megoldásokat. Így például a terv érintetlenül hagyta az autópálya bevezető szakaszát, és a régi Budaörsi út nyomvonalát is, helyette mérhetetlenül bonyolult, többágú mellékcsomópontot létrehozva. Nem kevésbé bonyolult csomóponton keresztül érhető el a pálya a Balatoni út felől is. Summázva: az építmény elnyerheti Budapest legáttekinthetetlenebb csomópontja címet – mutatott rá akkor a cikk.

Végül a mintegy 7,2 milliárd forint értékű közlekedési beruházás 2014. október 26-án kezdődött el az M1–M7-es autópálya közvetlen szomszédságában, a vasút és az autópálya között elhelyezkedő háromszögben.

Magyarország legforgalmasabb közúti keresztmetszetének – amelyen több mint 100 ezer egységjármű halad át naponta – átépí­tését a forgalom 2×3 sávon történő fenntartása mellett, másfél év alatt több mint ötven ideiglenes forgalomterelési fázisban valósították meg. A helyszínen az idő tájt mi magunk is szemléztünk. A területen található nagyszámú közmű átépítése (távhő-, víz-, csatorna-, gáz-, elektromos és hírközlési hálózatok) és a közlekedés fenntartási és műszaki problémáink megoldása az idő szorításában szervezetten és újszerű mérnöki megoldásokkal volt lehetséges – jelezte cikkében a Magyar Építők.

A lap szerint a végeredmény, a közúti, a vasúti és a tömegközlekedési hálózatok összekapcsolása egy intermodális csomópontba világvárosi színvonalon született meg.

Az ÉVOSZ pályázatára a korábbi tizenhét évhez hasonlóan idén is minimálisan 100 millió forint nettó végszámla értékű, legalább egy évvel korábban használatbavételi engedélyt kapott létesítménnyel lehetett jelentkezni. A bírálat során értékelték az adott építmény általános építészeti-műszaki adottságait, a kivitelezés műszaki-technikai színvonalát, szakszerűségét, a beruházás gazdaságosságát, üzemeltethetőségét, valamint a létesítményt létrehozók – különösen a beruházók, a tervezők és kivitelezők közötti – együttműködését.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!