Pályavasúti hitelek: az állam kezeskedik érte
Az állam nem tudja teljes mértékben finanszírozni a vasút működését – ez már régebbi közleményekből is világos volt mindenki számára. Véget nem érő vita bontakozott ki viszont arról, milyen forrásból is kerítsenek pénzt a pályaüzemeltetésre. A vonalbezárással járó megtakarítások enyhén szólva nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a hiányzó összeget legalább az üzemeltetésre elő kell keríteni, nem is beszélve az elengedhetetlen karbantartásokról, felújításokról.
A legújabb, 244/2011 (XI.22.) rendeletben a kormány kezességet vállal a működtetésre felvett hitelekre és azok kamataira, ennek érdekében (a rendeletben meghatározottak szerint) a közlekedésért felelős miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel közös előterjesztést kell benyújtania. Amennyiben a szerződéshez közbeszerzési eljárás nem kötelező, a hitelnyújtót nyílt pályázat alapján kell kiválasztani, közbeszerzés esetén az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. véleményezése és részvétele szükséges.
Az előterjesztésben mindenképp meg kell indokolni a finanszírozás szükségességét közlekedésszakmai és pénzügyi szempontból, azaz szerepelni kell benne a következőknek: van-e a vasúttársaságnak érvényes pályaműködtetési szerződése, eleget tesz-e az abban foglaltaknak, ellenőrzési pontokat kell megnevezni, és a forrásbevonás elmaradása esetére készült hatástanulmányokat kötelesek bemutatni. A pénzügyi szempontok kitérnek a felvehető hitel összegére, a hitelkonstrukció elemeire, a visszafizetés valószínűségének és forrásainak bemutatására. A kezességvállalási díj megfizetéséről az államháztartásért felelős miniszter állapodik meg.
A 2005-ös Vasúti Törvény szerint az országos törzshálózat egyedüli működtetője az állam, azaz olyan társaság, amelynek az állam az egyedüli részvényese. A nem a törzshálózathoz tartozó pályákat (regionális vasúti pályákat) működtető gazdasági társaságnak is az állam kell, hogy legyen a többségi részvényese. Egyéb vasúti pályát bárki üzemeltethet – a városi vasutaktól (villamos, budapesti helyiérdekű) az iparvágányokon át az erdei vasutakig. A vasúti pálya létesítését, felújítását és fejlesztését elsősorban a vasúti pályahálózat működtetője, vagy az együttműködési szerződésben meghatározott fejlesztési közreműködő végezheti.
A vasút-finanszírozásról szóló kormányrendelet a kihirdetéstől számított tizenötödik napon, 2011. december 7-én lép hatályba.
