Se kiköpni, se lenyelni nem tudják egy emberöltő óta: Krknél akarnak úszó LNG-terminált a horvátok

Mirela Ahmetovic, Omisalj járás képviselője szerint a közvélemény, a szakma és a helyi önkormányzatok tiltakozása ellenére indul a projekt kivitelezése, amely miatt először kérni fogják a Lex LNG-ként emlegetett jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát, majd az EU igazságszolgáltatási intézményeihez fordulnak jogorvoslatért.

Horvátországban huszonöt éve téma a cseppfolyósított földgáz-terminál létrehozása. A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra, először egy úszó terminált épít, amely később alakítható szárazföldivé. A projekt kivitelezője a kormány által létrehozott LNG Hrvatska vállalat.

Az LNG Hrvatska az állítja, a szárazföldi terminál megépítése sokkal drágább az úszó terminálnál, több mint 560 millió euróba kerül, az működési költségek pedig évente meghaladják a 48 millió eurót. Ekkora befektetési és üzemeltetési költség mellett – tekintettel a cseppfolyósított gáz kis mennyiségére, amelyet egyelőre szállítani tudnak –, túl sokba kerülne, 3,75 euróba megawattóránként, ami piaci érdektelenséghez vezetett. Ezért a szárazföldi terminál megépítéséhez azután kezdenek hozzá, miután a szállítási rendszer eléri az évi 7 milliárd köbmétert és kétirányúsították a horvát–magyar és a horvát–szlovén gáz interkonnektorokat. Az úszó terminál ezzel szemben 350 millió euróba kerül és sokkal olcsóbban üzemeltethető. Ezért a tarifa is sokkal alacsonyabb, legfeljebb 1,5 euró megawattóránként. Viszont az LNG-terminál kapacitásainak értékesítésére kötelező jelleggel benyújtott árajánlatokra kiírt pályázat az első körben sikertelenül zárult. Nem hivatalos források szerint mindössze egy ajánlat érkezett, 100 millió köbméter cseppfolyósított gázra, ami csupán négy százaléka a felajánlott mennyiségnek. Az LNG Hrvatska május végén új pályázatot írt ki, kisebb kapacitásra, 2,3 milliárd köbméter cseppfolyósított gázra évente.

Az úszó terminál megépítését azonban elutasítják a helyi önkormányzatok környezetvédelmi aggályok miatt. Az úszó tároló és gázzá visszaalakító egységek (FSRU) a –161 fokra lehűtött és tárolt LNG elgőzölögtetéséhez hőcserélőket használnak. A lehűtött tengervíz visszakerül az öbölbe, ami 200-300 méteres körzetben több fokkal is lehűtheti a tengert. Másik problémaként a klórt említik a projekt ellenzői. Klórral tisztítják ugyanis a FSRU tengeri csővezetékét és hőcserélő rendszerét. A környezetvédelmi tanulmány szerint a klór koncentrációja a vízben 0,1 milligramm literenként, 300-400 méterre az egységtől pedig már nem is mérhető. Ami a tengervíz lehűtését illeti, a tanulmány arra hivatkozik, hogy a víz hőmérsékletének természetes ingadozása a szezonális hatások miatt eleve eléri a húsz fokot.

A Kvarner-öbölben tervezett terminál 2020-ban kezdi meg működését, és évente hetven cseppfolyós földgázt szállító hajót fogadna Krk szigetén. A legkisebb fogadható hajó 160 ezer, míg a legnagyobb 265 ezer köbméter LNG szállítására alkalmas. Egy hajó ki- és berakodása ötven órát is eltarthat.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!