Újra magyar kézben a reptér

Több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően június 6-án aláírták a felek a Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződését. Ezzel a tranzakció lezárult, így kishíján húsz év elteltével újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér.

A Budapest Airport Zrt. visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója. A tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., és a Vinci Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés ugyanis az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkotta nemzetközi eladói körrel történt. Ugyanakkor a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is megállapodást sikerült kötni. Az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekord méretet képvisel.  A visszavásárlás rendkívül bonyolult feladat volt. A megállapodásnak köszönhetően vételár arányosan a magyar állam nyolcvan százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető Vinci pedig húsz százalékot. A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt hosszabbították meg.

Hosszas előkészületeket követően a megállapodás eredményeképpen az állam olyan rendkívüli szakértelemmel felvértezett partnerrel működik együtt, amely kontinenseken átívelően több mint hetven helyszínen működtet világszínvonalú reptereket. A visszavásárlási folyamat során az érdekelt felek között végig üzleti alapú tárgyalások zajlottak, az együttműködés pedig a partnerség jegyében zajlott. A reptér visszavásárlásának gyorsasága rendkívülinek számít, hiszen nem ritka, hogy egy ilyen volumenű megállapodás bárhol a világon hosszú éveket vesz igénybe. A visszavásárlás érdekében az állam több vagyonelemet is értékesített. Az elmúlt időszakban a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. sikeresen értékesítette az Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a hazai VIG befektetési alapokban meglévő részesedésének döntő részét (az állam 45 százalékos tulajdonrészét tíz százalékosra csökkentette). A három ügylet pénzügyi zárása jelentős, összesen több mint 700 millió eurós (hozzávetőlegesen 270 milliárd forint) bevételt eredményezett az államnak, amelyet a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordított. A vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta.

A munka a visszavásárlással nem áll meg. Sőt csak most kezdődik igazán, hiszen a magyar kormány és a francia társbefektető-üzemeltető azon fog dolgozni, hogy a budapesti reptér ne csak a régió, hanem a világ egyik legkiválóbb repterévé válhasson. A reptér a turizmus és a cargo révén érdemben fog hozzájárulni ahhoz, hogy hazánk találkozási pont jellege tovább erősödjön. A kormány elvárása egyértelmű: a lakosságot és a gazdaságot magas színvonalon kiszolgáló légikikötőre van szükség. A reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét a tulajdonosi joggyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vinci július elején, közös sajtótájékoztató keretében ismerteti.

Amint az Gerhard Schroeder, a Budapest Airport máig legnagyobb részvényese, az AviAlliance ügyvezető igazgatójának nyilatkozatából kiderül, az eddigi tulajdonos jó gazdája volt a légikikötőnek: „A 2007-es kezdeti befektetésünk óta a Budapest Airport jelentősen fejlődött. Részvényeseinkkel együtt összesen több mint 700 millió eurót fektettünk be a repülőtér bővítésébe és fejlesztésébe. Ennek, valamint kiváló vezetői csapatának és dolgozóinak elhivatottságának köszönhetően a repülőtér nemzetközileg is elismert magas színvonalú utasszolgáltatásaiért.”

A Budapest Airport utasforgalma jelentős növekedést produkált az AviAlliance, valamint társrészvényesei, a GIC és a CDPQ tulajdonában: a 2008-as 8,4 millióról 2019-ben 16,2 millióra nőtt, vagyis kishíján megkétszereződött. Tavaly új légi teherárurekordot is felállított 200 ezer tonna feletti összmennyiséggel. A repülőtér évek óta tartó fejlesztése az egész ország javára vált, becslések szerint 2022-ben 2,85 milliárd euróval járult hozzá a magyar gazdasághoz, ami Magyarország GDP-jének mintegy három százaléka. A részvényesek elkötelezettsége a repülőtér által elnyert számos elismerésben is megmutatkozott, köztük az idén áprilisban a tizenegyedik alkalommal kiérdemelt első díj a Skytrax World Airport „Kelet-Európa legjobb repülőtere” kategóriában.