Vágányzár a gyimesi vasúton
Teljes vágányzár van érvényben a Madéfalva és Gyimesbükk közötti vasútvonalon, július 25-ével bezárólag nem járnak ezen a szakaszon a személy- és a tehervonatok – írja a Székelyhon. A szakemberek a Karakó-völgyhídon, illetve a Csíkszentmihály és Comanesti (Kománfalva) közötti központi forgalomirányító rendszer befejezésén dolgoznak. Ebben az időszakban az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják, két útvonalon: a Csíkszereda–Gyimesbükk, illetve a Csíkszereda–Lóvész szakaszon. A megkülönböztetett feliratú autóbuszok a csíkszeredai, a gyimesfelsőloki, a tarkői, a gyimesközéploki, a bálványosi és gyimesi, illetve a csíkszeredai, a madéfalvi, a csíkszentmihályi, az ajnádi és a lóvészi vasútállomások közelében állnak meg.
A 44 kilométeres Madéfalva–Gyimesbükk szakaszt 1897. október 18-án adták át a forgalomnak. A vasút első szakaszát 1895 elején, még azzal a Szászrégen–Csíkrákos összekötő vonallal együtt kezdték tervezni, amelyből a székelyudvarhelyi szárny is kiágazhatott volna. A tényleges építkezés a déli részen az év májusában, a határszéli vonalon augusztusban kezdődött. A vonal az 1891-ben megnyitott Brassó–Háromszéki HÉV Sepsiszentgyörgy állomásából ágazott ki, amelyet a székelyföldi vasútvonal építésekor jelentősen bővítettek. Innen a tágas háromszéki medencében haladt az Olt folyásirányával szemben észak felé. Málnásfürdőtől a folyó völgye szűkül, és folyamatosan emelkedik. A folyó négyszeres áthidalása után Tusnádfürdőnél lép át a vasút a Csíki-medencébe, ahonnan már erősebb kaptatókon (15 ezrelék) ér el a 659 méter magasan fekvő Csíkszereda vasútállomására. A csíki megyeszékhely rangját a közeli híres búcsújáróhelyen, Csíksomlyón kívül a vasút megtelepedésének, valamint a kereskedelem ezzel párhuzamos fejlődésével növelte, hiszen kevesebb mint négyezres népességével nemcsak a többi székely megyeszékhelyétől, de még Gyergyószentmiklós és Csíkszentdomokos jelentőségétől is messze elmaradt.
Szeredából az Olttal hozzávetőlegesen párhuzamosan fut ki a vasút, majd a tragikus múltú Madéfalva állomása után keletnek fordul. Innen egyenesben emelkedik a Szépvíz-patak völgyében Csíkszentmihály állomásig, majd szűk ívekkel még merészebb emelkedőkön (14–25 ezrelék) kanyarog a Pogány-havas vízválasztójáig, amelyet közvetlenül a lóvészi alagút középpontjában 1012 méter magasságban ér el. Ettől kezdve a pálya hasonló mértékben esik, és előbb a Görbe- majd a Tatros-patak völgyébe szegődik, sőt, a folyócskává duzzadó utóbbit az ezeréves határon túl is követi.
A vonal legnevezetesebb műtárgya, a románok lakta Lóvész területén álló Karakó-viadukt a hasonló nevű patak völgyét hidalja át. A mindkét világháborúban felrobbantott völgyhíd eredetileg 226 méter hosszú és 64,4 méter magas volt, terhelési próbáját 1897 szeptemberében tartották. Az átépítések után a mai Karakó-híd méretei a következők: hosszúsága 264, legnagyobb magassága 61 méter. Lóvész település kialakulásban, szerveződésében a vasútnak egyébként óriási szerepe volt: az eredetileg szétszórtan élő, örmény birtokosok földjét bérlő állattenyésztő telepesek az impériumváltás, 1918 után már szinte mind a vasút szolgálatába szegődtek. „Lóvészen csak a pap nem vasutas” – tartotta a mondás.
És a végére a legfontosabb, egy felhívás: Bilibók Ágoston (van aki e nevet nem ismeri?), Guszti bácsi, akivel már mindenki találkozott, aki a gyimesbükki MÁV-őrházban megfordult, és akit az iho és az Indóház, illetve a 2008-ban, a kiadónk gondozásában megjelent „Erdélyi vasút, Székely gyors album” hasábjairól is ismerhetnek, a vonalról írt klasszikusa, „A Csíkszereda–Gyimesbükk vasútvonal története” című kötet átdolgozott, bővített kiadásának újbóli megjelentetését tervezi. Guszti bácsi köszönettel várja nagylelkű adakozók (anyagi támogatók) jelentkezését, hogy a mű még idén megjelenhessen, minden vasúthívő és a Gyimesekért rajongó halandó legnagyobb örömére. Érdeklődni: thf@indohaz.hu, és a jószándékú mecénásokat elkalauzoljuk a szerzőhöz.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
