Világraszóló repülés, Rotter Lajos olimpiai győzelme, aranyérem nélkül…

Berlin–Kiel 85 éve. Aki megtalálta a honi vitorlázórepülés első helyszíneit. A gyönyörű, karcsú, faépítésű Nemere most születik újjá.

A magyar sportrepülés, sőt, általában a magyar aviatika egyik legjelentősebb repülése volt, nem a kiváló konstruktőr-pilótán múlott, hogy nem lett hivatalos olimpiai győzelem, aztán talán, ha a háború nem szól közbe... 1936. augusztus 12-én, hogy csak a szikár tényeket soroljuk először, Rotter Lajos mérnök-pilóta a második startból 326 és fél kilométeres távrepülést hajtott végre, saját tervezésű, Nemere névre keresztelt vitorlázógépével, Berlin és Kiel között. Magyar pilóta magyar géppel győzött az olimpiák történetének első repülőversenyén, amely ugyan nem volt hivatalos szám, de a következő ötkarikás játékokra a berlini nyomán lett volna már „igazi” olimpiai megmérettetés – ha lett volna négy év múlva egyáltalán olimpia.

A 85 évvel ezelőtti sportsiker főszereplője a magyar aviatika egyik kimagasló alakja volt, a húszas években egyik alkotója az első magyar, kifejezetten utasszállításra szánt gépnek. Rotter volt az, aki egy horgászbotra ragasztott papírcsíkkal járta a budai hegyeket, hogy a széljárások megfigyelésével megtalálja a vitorlázógépek gumiköteles indításhoz és a lejtőrepüléshez használható hazai terepeket, például Hármashatárhegyet és Farkashegyet.

Konstruktőrként először a Karakán, majd a Nemere megalkotásával nemzetközi viszonylatban is kimagaslóan sikeres teljesítménygépeket épített, hazai úttörője volt a korrekt meteorológiai megfigyeléseken alapuló távrepüléseknek, lelke és fő szervezője volt a két háború közti magyar sportrepülésnek a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítójaként, majd kulcsfigurája volt a háború utáni sportrepülés újjáélesztésének. És volt még egy érdekes plusz érdeme: ő volt az Asboth-mítosz lerombolója.

A bajnok repülőgép keletkezésének története is különleges. Amint ez a repülés nyolcvanadik évfordulóján elhangzott, Rotter a gép tervezését és megépítését mindössze öt hónap alatt tudta véghezvinni. Első startját motoros vontatásból végezte, és a konstruktőr meglehetősen hamar megbizonyosodott a gép repülhető mivoltáról, mert leoldás után nem sokkal már néhány loopingot és dugóhúzót is végrehajtott.

Az öt évvel ezelőtti határhegyi ünnepségen ifjabb Rotter Lajos azt is felidézte, hogy a Székesfehérvár légterében végrehajtott műrepülésért apja a várostól pénzbírságot kapott. Viszont a szűzfelszálás után mindössze két héttel a gép már Berlinben volt, készen a nagy távrepülésre.

Ami nagy öröm: a Nemere újjászületik. A mai szemmel nézve is gyönyörű, tiszta faépítésű, húszméteres fesztávolságú, szabadonhordó, vagyis dúcok nélküli szárnyakkal repülő, szemre is rendkívül jó aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező, kecses gép replikáját évek óta építi az Albatrosz Sportrepülő Egyesület.

Ahogy Józsa Dávid, a vitorlázórepülő szakosztály vezetője portálunknak elmondta, a legendás oldtimer repülőgépépítő, Révy Laci bácsi készítette a törzset Budaörsön, ahol az eredeti repülőgépet megsemmísitették, és az egyesület tagjai Székesfehérváron építik a szárnyat, ahol az eredeti gépet építették, itt készülnek a segédtartók és a bordák is. Laci bácsi itt is sokat segít a tanácsaival. A gép törzse olyan hetven százalékban már kész, és most történik a szárnybordák készítése. A vitorlázógépet a szeptemberi börgöndi repülőnap közönsége is megnézheti.