Villamossal a muzsikusok városában

Mészáros Gergely   ·   2011.10.01. 17:00
cimkepCRW_4253

Ki ne emlékezne gyerekkorunk egyik meséjére, a Brémai muzsikusokra? A cím ellenére a főhősök soha nem érkeztek meg Brémába, így minden bizonnyal nem is utaztak ott villamossal. A különleges, önálló tartományi státuszú félmilliós hanzaváros ugyanis az egyik legkiterjedtebb villamoshálózattal büszkélkedhet Németországban. 85 kilométeres hálózathosszával a harmadik helyezett Drezda mögött ugyan jócskán lemaradt a dobogóról, de elég arra, hogy ezzel a volt NSZK-ban első legyen, feltéve, ha nem számítjuk bele a Stadtbahnokat.

Kilátás a St. Peter-templomból Bréma fő sétálóutcájára. Több évszázados épületek közvetlen közelében halad a villamos<br>A képre kattintva tekitheti meg fotógalériánkat

A városban elsőként a lóvasút indult meg 1876-ban, amely a mai 4-es vonalának egy részét foglalta magában. Később egy konkurens társaság 1880-ban erre merőlegesen, a mai 2-es vonalán épített egy vonalat. 1890-től kezdődött ezek villamosítása, de közben a hálózat kiterjedése is egyre inkább növekedett. A második világháborúban a villamosüzem igen súlyos károkat szenvedett, de néhány vonalszakaszt leszámítva mindenhol újraindult a forgalom. A villamosközlekedés visszaszorulása Brémát sem kímélte meg, bár ezzel párhuzamosan több új vonal is épült, némelyik ráadásul gyorsvillamos-paraméterekkel. Így jutott el a villamos Huchting és Osterholz városrészekbe. Érdekesség, hogy egy időben Bréma is tervezte metróvonalak építését, egyes külső vonalszakaszok ennek megfelelően épültek ki, de ma villamos jár rajtuk. 1998-ban fordult meg véglegesen a trend, amikor megnyitották – újra – a Horn-Lehe felé vezető villamospályát. Ugyanebben az évben déli irányban, Arsten városrészben is tovább közlekedett a villamos néhány megállónyit. De ezzel még mindig nem volt vége: a repülőtérre vezető pályát új nyomvonalra helyezték, a város egyetemi campusa pedig villamoskapcsolatot kapott. Ezekkel a változásokkal lényegében a mai villamoshálózat alakult ki. 2002-ben épült meg a Horn-Lehe és Borgfeld közötti villamospálya. A legutóbbi lényeges változás 2003-ban volt. Ekkor a régi kikötői ipartelepekre épült egy szárnyvonal, amely a 3-as addigi, belváros előtti vonalszakaszát kerülte el. Az új pálya érdekessége, hogy a befelé vezető vágány a normál nyomtáv ellenére négysínes kialakítású, és a tehervonatokkal közös használatban van. Emiatt természetesen biztosítóberendezés is üzemel.

A világ első, teljes hosszban alacsonypadlós villamosa ugyan 1990-ben éppen Bréma számára készült el, ennek ellenére csak 1993-tól lépett be a város az alacsonypadlósok klubjába. Ekkor rendeltek összesen 78 példányt, de nem az eredeti három-, hanem négyrészes kialakítású, így GT8N-nek nevezett típusból. Ezekből egyet selejteztek baleset miatt. A kocsikat az AdTranz gyártotta, a villamos berendezések a düsseldorfi Kiepe, a motorok pedig az Alstom gyártmányai. Hosszuk 35,4, szélességük pedig 2,3 méter. 2005-től újabb járművek érkeztek, ezúttal a Bombardiertől. A Flexity Classic típuscsaládba tartozó járművek szintén 35,4 méter hosszúak, de a régiekkel ellentétben már 2,65 méter szélesek, így valamelyest nagyobb a befogadóképességük. Részlegesen alacsonypadlósak, amely kismértékű visszalépés, de a GT8N-1-ként jegyzett kocsiknak így is az összes ajtaja akadálymentes beszállást biztosít. A villamos berendezést a Vossloh-Kiepe gyártotta. Ebből a típusból összesen 43 példányt rendelt a város közlekedéséért felelős BSAG (Bremer Straßenbahn AG), de az utolsók még nem érkeztek meg a Bombardier bautzeni üzeméből. Bréma egyik jellegzetessége volt a helyi tervek alapján a Hansa vagongyárban készített GT4-es típusú négytengelyes rövidcsuklós kocsi, amelyek licencét később megvette a müncheni Rathgeber is. Ennek korszerűsített, immár a kasseli Wegmann-nál gyártott változatai egészen 2009-ig jártak menetrendszerűen a brémai hálózaton, ma pedig főleg Temesváron láthatóak. A négytengelyes motorkocsikhoz hasonló kivitelű pótkocsi is épült GB4-es típusjelzéssel. Három szerelvény azonban tartalékként készen áll szükség esetére, egy pedig tanulókocsiként üzemel. Néhány villamoson postaládát is találhatunk, így útközben is fel lehet adni leveleket, összekötve a kellemeset a hasznossal.

A villamosviszonylatok többségén reggeltől estig tízperces az alapütem, kivéve az egyetemet és a repülőteret összekötő 6-ost, amelyen csúcsidőben ötpercenként követik egymást a villamosok. Bréma jellegzetességei a gyorsjáratok, amelyek a reggeli csúcsban közlekednek, de csak a város felé, és húszpercenként. Három ilyen gyorsjárat van: az 1S Osterholzból, a 3S Gröpelingenből, illetve a 4S Borgfeld felől biztosít kismértékben gyorsabb eljutást a városközpontba. Ez utóbbi délután is közlekedik, hogy a tisztán betétjárati funkciójú, szintén húszpercenkénti 5-össel együtt ötpercesre sűrítse a 4-est.

A következő részben a hálózattal ismerkedünk meg.

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Magyar tulajdonba került a Dunakeszi Járműjavító Kft.

iho/vasút   ·   2022.06.29. 15:00

A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. megszerezte a TMH International AG tulajdonrészét a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t birtokló TMH Hungary Invest Zrt.-ben, ezzel a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű vállalat teljes egészében magyar tulajdonba került.