Húsz éve még volt egy kocsiszín Óbudán...
Vasárnaponként időről időre fellapozunk egy-egy régi Indóházat, bízva abban, önök is olyan örömmel csodálkoznak rá archív írásainkra, mint mi magunk. A mostani az Indóház 2005. júniusi számában jelent meg. A magazint digitális formátumban megvásárolhatja a dimag újságosstandján.
* * *
Az óbudai kocsiszín története (1907–1996): lebontásra ítélveAz 1900-as évek elején a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) úgy határozott, hogy új beszerzésű járművekkel bővíti járműállományát. Nyolc különböző motor- illetve pótkocsitípusból csaknem 500 járművet vásárolt a közlekedési társaság, amelyek tárolásához azonban a rendelkezésre álló férőhely kevésnek bizonyult. Ezért az 1900-as évek elején három új kocsiszín épült, köztük 1907-ben az óbudai. Ez a kocsiszín ideális volt az év elején elindult Óbuda–Fő tér–Bécsi út, majd az 1913-ban megnyitott Vörösvári úti, végig kétvágányú villamosvonalak kiszolgálására. Az alábbiakban a legendás kocsiszín történetét villantjuk fel az évszámok segítségével.
Ezerkilencszázharmicháromban, a trolibuszüzem óbudai megindulásával a kocsiszín egy részét elkülönítették a három gumikerekes jármű számára, az üzemegység így 1945-ig, a vonal megszüntetéséig trolibuszjármű-telep is volt. A felszabadulás után, 1950. november 7-én megnyílt az Árpád (Sztálin)-híd. A rajta áthaladó villamosvonal a nagy októberi szocialista forradalom 33. évfordulójának tiszteletére a 33-as számot kapta, és eleinte az új hídon és a Róbert Károly körúton keresztül a Váci útig, majd 1954-től a Marx téri végállomásig közlekedett 1800-as, később 3600-as típusú, úgynevezett Stuka villamoskocsikkal. A vonal betétjárata, a 33A, időszakos járatként, a Flórián tér és a Váci úti végállomás között szállított utasokat, szintén szóló motorkocsis üzemmel. Az alapviszonylatra azonban a ’70-es évek elejétől motor plusz pótösszeállítású szerelvényeket állítottak be. Mivel az óbudai fejvégállomáson ezek a szerelvények nem tudtak megfordulni, a menetirányváltás a kocsiszín területén épült hurokvágányon keresztül történt.
Harminc évvel ezelőtt megérkezett a ma is közlekedő Ganz-csuklósok újabb negyven egységből álló flottája – a villamosok szintén Óbuda kocsiszín járműállományát képezték, és három évig közlekedtek a budai 9, 11, 17, 19-es viszonylaton. A Stukák selejtezésükig Óbuda járművei voltak, az 5, 11, 17-es vonalon. Érdekesség, hogy – bár a 3600-as volt az alaptípus – selejtezésükig az 5-ös vonalon közlekedett a két UZ típusú, alumínium szerkezetű motorkocsi is.
Ezerkilencszáznyolcvannégy november 6-án megindult a forgalom az új 1-es villamosvonalon, méghozzá a Bécsi út és a Lehel utca között. Egy évvel később a vonalra a BKV legújabban beszerzett Tátra T5C5 típusú cseh villamosai kerültek, amelyeket ugyancsak Óbuda kocsiszín adott forgalomba. Ezt követően, 1993–94-ben, a kocsiszín utolsó állományi változtatásaként a húsz korszerűsített UV motorkocsijából (MUV) jutott néhány a 17-es vonalra, és ezáltal a kocsiszín „hatáskörébe”.
A kocsiszínt 1996. március 31-én zárták be, a villamoskocsikat pedig szétosztották a többi kocsiszín között; a MUV-ok a Száva, a Tátrák pedig az Angyalföld és a Baross állományát gyarapítják. A kocsiszín épülete sokáig üresen állt, majd a BKV Rt. eladta. Ezután néhány évig raktárhelyiségként szolgált, a közelmúltban pedig a lebontása mellett döntöttek. Az épület falain jelenleg kúszónövények, és egy világháborús, hősi halottakra emlékeztető tábla található...
Forrás: VEKE
Múltidéző sorozatunk korábbi írásai
- Hétezer teherkocsi mozog havonta
- Egy villamosgeneráció csendes eltűnése
- „A kommunisták fölszedték a síneket”
- A kedvenc villamosok nyomában
- Vasútunk az indóháztól Nyárádtő felé készen van
- Ganzok a világ végén
- Képeslapok keletről
- Mikor jön a vonat? Két hónap múlva...
- Paul Theroux emlékezete
- Tíz éve jött meg a 2001-es!
- Amtrak és a többiek
- Dome-cartól a Con-adianig: így versenyzett a vasút Kanadában
- Alagutak, viaduktok a Varázshegyen
- Mekka, vasútbarátoknak Angliában
- Volt egyszer egy fontos budai villamosvonal
- Szergejek a vonatok élén! Mi ebben a különös?
- Gőzös kerékpárok, fotómaratott keretek: így épül egy csodamodellmozdony
- Így szállítják a sört Írországban
- Mennyország tourist Írországba
- Lassan minden elfogy...
- Ékszerdoboz, volt, lehetne újra az?
- Ózd és Nádasd vitte a vonatokat
- Húsz évem lassan elszelel...
- Újjászülető M41-esek, avagy miért lett Hörgő a Csörgő?
- Örökké föl akarták szedni a síneket
- Öt nap, hat éjszaka, négyezer kilométer harmincezer forintért
- Kisvasút a Sárréten
- Komjáthy György: Természetes volt, hogy ha megnövök, csak villamosvezető vagy kalauz lehetek
- Berekhát a motorgarázsnál
- Volt egyszer egy nagy hepaj Tapolcán
- Gyík, light
- DR volt, DB lett – 2. rész: vasúti romantika kétféle nyomtávon
- DR volt, DB lett – 1. rész
- Ütközőbaktól ütközőbakig: a Szalajka-völgytől a Bükk-fennsíkig
- Villamossal Gliwicétől Górniczáig
- És még a színét is eltalálták!
- Kék szalag – a vasúton, Amerikában
- A ronda zöld kígyó nyomában
- Karácsonyi ajándék a vasútnak: kell ennél szebb?
- Egy uradalmi tejcsarnok lassú háttérbe szorulása
- Főpályaudvar Budapesten: végleg lemondtak róla?
- Kezdetben vala a lóvontatás
- Barkács az élethűségért
- Szürke eminenciás: a Muki
- Európa dízelmozdonyainak nagyasszonya
- Amikor Truman zuhant a Déliből az Endresz György térre
- Őrült nagy durranás előtt? Tényleg lesz 200 milliárdból metró Gödöllőig?
- Hétvégi hepaj Finnországban
- Irány a Balaton! – 2005-ben, 2. rész
- Irány a Balaton! – 2005-ben, 1. rész
- Az utolsó felsővezetékes kisvasút
- Kandó Kálmán egyedülálló alkotása
- Fenn a messzi Északon, mellékvonalon
- Thököly út, hattyúdal
- Vasút a Baltikumban
- Ez is hungarikum ám!
- Lánczos Péter előbb tervezett, utána helyszínelt és nyomozott
- Ha a 201-es váltó mesélni tudna...
- Ármin-akna Lyukóbányán
- A kényelmi vicinális
- Egy óriásira lekicsinyített 902-es Tatra
- D4-es javítás után lett K gép
- Tráktőrök keskeny nyomtávon
- A világ legnagyobb gőzösparadicsoma
- Volt egyszer egy Déli... Lesz még egyszer Déli? – 3. rész
- Volt egyszer egy Déli... Lesz még egyszer Déli? – 2. rész
- Volt egyszer egy Déli... Lesz még egyszer Déli? – 1. rész
- Kubinszky Mihály: Az építészet az élethivatásom, a vasút hobbi
- Épül a Sorsok Háza
- Ünnepelt a legbátrabb város
- Kéregjegy klasszikusok nyomában
- Vasúttörténeti intézmény Szegeden
- Megtérülhet-e egy mellékvonal átfogó felújítása?
- Vaspályával keretbe foglalt tájon
- A Kis Piros – a Rhätische Bahn Svájcban
- A Szuper Törzsfőnök, a Kapitány és a többiek
- Rég volt, igaz volt?
- Mintha mindig itt lettek volna
- Nem úgy van az, mint volt rég
- Amit az Úttörőparlament mentett meg az enyészettől
- Rokonlátogatóban: szoborgőzös 1:35-ben
- A szenvedések vasútja
- Köszöni, jól van azóta is
- Jánkmajtis–Kölcse: a végek kisvasútja
- A tengerparti vasút
- Nem lehetett megmenteni: volt egyszer egy fűtőház Kisterenyén
- Jekatyerinburg, Szverdlovszk állomás
- Végleg vége Cicciolina pályafutásának! Eddig még nem publikált fotókkal!
- Múltidéző: magyar motorvonatok Brazíliában
- Múltidéző: Aradról Lippáig és Pankotáig
- Múltidéző: történet a Sargani nyolcasról
- Múltidéző: a gőzöskorszak hat pillanata, 1. rész: az „építmények”
- Múltidéző: amikor először jártak Desirók a Balatonnál
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!
